Szenteste van, és az idejét sem tudom, mikor voltam utoljára ilyen boldog.
Nagyon sokáig kívül kerestem a boldogságot, másoktól vártam azt. Az elmúlt években egyre inkább rájöttem, hogy belül kell keresnem, önmagamban. Akkor tudok adni is a legtöbbet, ha belül rendben vagyok. A boldogságot nem lehet kierőszakolni, nem lehet üstökön ragadni és birtokolni, különös portéka az. Inkább a szeretet és a könnyedség szüli. Leginkább akkor érzem, amikor a feleségemmel vagy a fiaimmal, az unokámmal lehetek, vagy épp a színpadon vagyok.
A boldogság sose volt célom. Mint Einstein, én sem vagyok boldog s nem is akarok az lenni, sem időm, sem kedvem nincs efféle bódulatokra, amilyeneket egy pipa ópium vagy egy pohár whisky árán megvásárolhat az ember, bár álmomban, két-három ízben én is megízleltem a boldogság igen magasrendű fajtáját.














