Tudom, hogy megdöbbentően tudatlan vagyok. Vizsgázhatnék az egyetemen, de akármelyik vizsgán megbuknék. Ennél rosszabb: kincsként őrzöm tudatlanságomat; kényelmesnek érzem. Nem felhőzi be naivitásomat, szellemem egyszerűségét, azt a képességemet, hogy gyermeki módon csodálkozzam a természeten és felismerjek egy csodát még akkor is, ha mindennap látom. Ha 71 évemmel még ások a tudás hegyében, ezt ezzel a gyermeki magatartással teszem. “Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa” – mondja a Biblia; “mert képesek megérteni a Természetet” –mondom én
Szent-Györgyi Albert
51 idézet
1893. szeptember 16. - 1986. október 22.
Nobel- és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus
A legjobb Szent-Györgyi Albert idézetek
A biológia célja az élet megismerése.
Biológia idézetek, Cél idézetek, Élet idézetek, Rövid idézetek
Mély hálát érzek az amerikai nép iránt azért a nagyvonalú támogatásért, amely kutatásaimat lehetővé teszi s megóvja a pénzügyi nehézségektől.
Az aszkorbinsav-hiánynak nincsenek jellegzetes tünetei, egészen a skorbut néven ismert teljes összeomlásig. Részleges hiánya csak csökkenti az életkedvet, étvágytalanságot, szellemi fáradságot, általános rosszkedvet okoz, az ember nem igyekszik élvezni az életet.
Az atomháborúban csak azoknak lesz szerencséjük, akik az első csapásnál meghalnak.
Politikai pártjaink, melyeket azért hoztak létre, hogy biztosítsák és fenntartsák a kormányzás elveit, nem egyebek, mint személyes ambíciók eszközei.
Az ifjúság megpróbálja helyettesíteni a szűk látókörű nacionalizmust az emberi szolidaritással, helyettesíteni próbálja a háborút a békével. Ha imádkoznám valamiért, azért imádkoznám, hogy ez sikerüljön nekik, hogy sohase adják meg magukat, tartsanak ki mindig a fenyegetések és megtorlások dacára.
Csak találgatjuk, hogy a szervek között miért csak a máj és a vese barna színű. Mindkét szervben nagy energiaváltozások játszódnak le, mindkettő nagy áramlásoknak – a máj a megemésztett tápláléknak, a vese a vizeletnek – van kitéve.
Ritka kivételektől eltekintve az emberek valójában egyedül önmaguk iránt érdeklődnek. Mindenki szükségszerűen saját világának a központja.
Nemzetségünk ősidőktől két csoportra oszlott: héjákra és galambokra. A héják a harcot, a galambok a békét kedvelik. Mindkét csoport egyformán igazolni tudja viselkedését szavakkal és logikával. Így ennek az érvelésnek nincs jelentősége. Csak a puszta tény fontos, az, hogy vannak héják, és vannak galambok, a héják mindig héjaként, a galambok viszont mindig galambként gondolkodnak és cselekszenek.
Sajnos egyetlen olyan vallás sincs, amely összefogná az egész emberiséget, vagy minden emberhez szólna. A keresztény vallást túlságosan átszövik a dogmák és a felekezeti imperializmus. A kereszténységnek ráadásul igen rossz a híre. Egyetlen vallás nevében sem okoztak több vérontást és szenvedést.
Képes lesz-e túlélni az emberiség a ma élő emberek mesterkedéseit, akik – úgy látszik – gyakran inkább őrült majomként, mint épeszű emberként cselekszenek?
A tudománynak mindig az volt a „betegsége”, hogy a nagy új problémákat is azzal a tudással akarta megoldani, ami már megvolt.
Az ostobaság kedveli a tömeget, az értelem egyedül tör utat magának.
Az alkotó művészt nem dicsérő szavakkal tiszteljük meg legjobban, hanem azzal, hogy megértjük és megbecsüljük művét.
Ma már a történelmet inkább a laboratóriumokban alakítják, mint a fővárosokban.
Egy este a feleségem paprikát adott vacsorára, amit nem volt kedvem megenni, de nem volt elég bátorságom ezt mondani. Nézve a paprikát az jutott eszembe, ezt a növényt én még sosem próbáltam ki, és azt mondtam a feleségemnek, hogy ezt inkább elviszem a laboratóriumba ahelyett, hogy megegyem, és még aznap éjjel tudtam, hogy ez egy kincsestárháza a C-vitaminnak.
Egy modern felfedezés azért felfedezés, mert ellentétben áll az összes ismert tudással. Ha nem áll ellentétben, akkor csak egy kis adalék.
Az ország határait nem lehet bővíteni politikailag anélkül, hogy az ember másokat el ne tiporna vagy meg ne bántana. A szellemi életben mindenki olyan nagy lehet, olyan nagyra fejlődhet, amennyit az esze elbír. Én ebben az értelemben kívánom, hogy Magyarország tartozzék a legnagyobb országok közé.
Szent-Györgyi Albert idézetek – tudás, bátorság és emberi bölcsesség
Szent-Györgyi Albert a magyar tudomány egyik legfényesebb alakja, aki nemcsak a C-vitamin felfedezésével, hanem emberi tartásával és gondolkodásával is példát mutatott a világnak. A Szent-Györgyi Albert idézetek nem csupán a tudományos kíváncsiságról szólnak, hanem az emberi élet értelméről, a fejlődésről és a bátorságról is, hogy merjünk másként gondolkodni.
Szavai azt üzenik, hogy a felfedezés nem pusztán laboratóriumokban születik, hanem az emberi szellem nyitottságában és a hibáktól való félelem legyőzésében. Gondolatai inspirálják a tudósokat, diákokat és mindazokat, akik hisznek abban, hogy a világ jobbá tehető tudással, hittel és emberséggel.
Az itt összegyűjtött idézetek egyszerre ösztönöznek gondolkodásra, cselekvésre és arra, hogy ne féljünk a kérdésektől – mert, ahogy Szent-Györgyi tanította, „Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki.”