Nincsen annyi időnk, hogy azoknak a ráérő és szőrszálhasogató embereknek a kutakodásával foglalkozzunk, akikben több hajlam van a kérdezősködésre, mint a megértésre.
Szent Ágoston
50 idézet
354. november 13. - 430. augusztus 28.
Hippói Ágoston vagy egyházi nevén Szent Ágoston hippói püspök, teológus, filozófus
Boldogtalan zug lettem magamnak, ahol nem élhettem és ahonnét még csak el sem távozhattam. Ugyan hová fusson szívem a szívemből? Magam elől hova meneküljek?
A boldogságot ismerni kell, hogy vágyódhassunk utána.
Egyfelől nem lehet boldog, aki nincs birtokában annak, amire vágyik, másfelől nem mindenki boldog, akinek birtokában van az, amire vágyik.
El kell tehát ismernünk, hogy van szabad akaratunk, hogy azzal cselekedjük mind a rosszat, mind a jót.
A bűnös lélek számára valójában két büntetés van: a tudatlanság és az erő hiánya. A tudatlanságból ered a megszégyenítő tévedés, az erő hiányából a kínszenvedés.
A csodák nem természeti törvényekkel állnak ellentmondásban, csupán azzal, amit a természetről tudunk.
Röviden hangzik a törvény, mely eléd van adva: szeress és tégy, amit akarsz!
Lelki nyugalmunknak négy zavarója van: a vágy, az öröm, a szomorúság és a félelem.
Az ember értékét nem az adja meg, hogy mennyit tud, hanem az, hogy mennyire van benne szeretet.
Szeressük embertársunkat, vagy azért mert jó, vagy azért, hogy jó legyen.
Mindig tud adni, akinek a szíve szeretettel van tele. A szeretethez nem kell teli erszény.
Te a hegyek magasát, (…) az óceán partjait és a csillagok vonulását csodálod, de megfeledkezel arról, hogy az emberi léleknél nincs csodálatosabb.
Az ember természetes vágyódással szereti az örömet is, az igazságot is, de mindegyiket gyakran rossz helyen keresi.
Amint minden rossznak gyökere az önzés, úgy minden jónak gyökere a szeretet. Nélküle a gazdag is szegény, vele a szegény is gazdag.
Semmi sem győz meg, csak az igazság, semmi sem ment meg, csak a szeretet.
Szent Ágoston idézetek – hit, bölcsesség és az igazság keresése
Szent Ágoston a keresztény filozófia és teológia egyik legnagyobb alakja, a nyugati gondolkodás történetének meghatározó szentje és egyháztanítója.
Életútja különösen inspiráló: fiatalon a világi élvezeteket kereste, majd megtérésén keresztül a keresztény hit egyik legmélyebb gondolkodójává vált. Legismertebb művei, a Vallomások és Az Isten városáról, ma is alapművek a hit és az emberi lét kérdéseit kutatóknak.
A Szent Ágoston idézetek mélysége abban rejlik, hogy egyszerre szólnak az emberi szív vágyairól és az isteni igazság kereséséről. Szavai rávilágítanak, hogy a boldogság és a beteljesülés forrása nem a világ mulandó dolgai között, hanem Istenben található meg. Híres mondata – „Nyugtalan a mi szívünk, míg meg nem nyugszik Tebenned” – évszázadok óta visszhangzik a hívők és keresők lelkében.
Ágoston gondolatai különösen értékesek azok számára, akik választ keresnek az élet nagy kérdéseire: mi a jó, mi a bűn, hogyan találhat békét az ember lelke. Idézetei nem csupán vallási tanítások, hanem mély emberi bölcsességek, amelyek a mai napig útmutatást adnak a hitben, az erkölcsben és a szeretetben való kitartáshoz.
Az itt összegyűjtött Szent Ágoston idézetek között találsz rövid, imaszerű gondolatokat és hosszabb, elmélkedő mondatokat is. Mindegyik egy lépéssel közelebb vihet a belső békéhez és az élet valódi értelmének felfedezéséhez.