Az egyedüllét nem azonos a magánnyal.
Az embernek szüksége van arra, hogy fontos legyen. Ez az egyik legalapvetőbb emberi igény. Ha valakivel nem törődnek, annak az élete hanyatlásnak indul. Ha nem érzi, hogy fontos valakinek – legalább egyvalakinek –, akkor az egész élete jelentéktelenné válik. Ezért a szeretet a lehető legjobb terápia.
Ne várj tovább, ne várj az okra. Eleget várakoztál. Válaszd a boldogságot, és boldog leszel.
Ha valaki arra kényszerül, hogy megkövetelje magának a tiszteletet, azzal csak azt bizonyítja, hogy valójában nem is tanár. Egyszerűen rossz szakmát választott, neki nem az a hivatása. A tanár definíciója szerint olyan ember, akit önmagáért tisztelnek, nem pedig kötelességtudatból.
Én az igazságról akarok beszélni az embereknek, ehhez azonban először el kell pusztítanunk az igazságként elfogadott hazugságokat. Ha nem tépjük ki gyökerestől, ha nem irtjuk ki ezeket a hazugságokat, egyetlen lépést sem tehetünk az igazság felé.
Te talán el sem tudod képzelni a futást mint meditációt, de a futók olykor meditációként élik meg a futásukat.
Felejtsd el a meditációról keringő meséket – azt, hogy meditálni annyi, mint ülni egy fa alatt lótuszülésben. Ez csak az egyik út, ami talán csak kevesek számára járható – a többségnek más kell.
A meditáció egy ugrás: először a fejtől a szívig, majd a szívtől a létig. Egyre mélyebbre és mélyebbre hatolsz magadban, ahol a számítgatásokat hátra kell hagynod, ahol minden logika értelmét veszti.
Kövesd a szívedet, bárhová vezet. Igen, olykor veszélybe sodorhat, de ne feledd, éppen ezekre a veszélyekre van szükséged ahhoz, hogy éretté válj. Néha tévútra vezet majd, de ne feledd, azok a tévutak is a fejlődés részei. Sokszor elbuksz majd, de állj talpra, mert úgy gyűjthetsz erőt, ha elbuksz, majd ismét talpra állsz. Ezáltal válhatsz teljessé.
Reagálj új módon az újra, ne a régi berögződések alapján. Ha a régi alapján reagálsz, elhibázod: nem lesz híd közted és aközött, ami történik körülötted. Mindig késésben leszel, a vonat mindig elmegy az orrod előtt.
El kell fogadnunk a halált, és a halál elfogadása által lassanként elfogadjuk majd az öregséget is, az elfogadás pedig mindig megkönnyebbülést jelent.
Mi valós és mi nem? Ismerni a különbséget a valós és nem-valós között – ez az igazi bölcsesség, ez a megvilágosodás. Életünk legnagyobb eredménye pedig, ha meg tudjuk húzni a vonalat, ha különbséget tudunk tenni a létező és nem-létező között, ez az az út, ami a végső megszabaduláshoz vezet.
Nem az a lényeg, hogy mit hallgatsz, hanem az, hogy hogyan hallgatod, mert az üzenet ott van mindenütt.
Egy jobb világban mindenki a gyermekektől tanul majd. Most sietve igyekszel tanítani őket. Senki sem tanul tőlük, pedig ők oly sok mindenre megtaníthatnának. Neked azonban semmid nincs ahhoz, hogy taníthasd őket. Nincstelen vagy. Azt akarod, hogy a gyermeked is az legyen?
Az emlékezet halott dolog. Az emlékezet nem az igazság és nem is válhat azzá, mert az igazság élő, az igazság az élet; az emlékezet pedig az immár nem létező dolgok őrizgetése, amelyek a szellemvilágban élnek, mégis rabságban tartanak, a börtönünkké válnak. Egyszer belátod, hogy az ego csupán a múltbéli emlékeid összessége, nem pedig te magad. Te tudatosság vagy, az emlékezet pedig tartalom.
A béke azokra talál rá, akik rálépnek a szeretet útjára, akik a szeretet zarándokútját járják, nem pedig azokra, akik a hatalom és a pozíció útján próbálnak előrehaladni.
Kérdezzétek csak meg bármelyik gyakorló orvost, mi is az egészség. Különös, de erre a világon egyetlen orvos sem képes válaszolni! Az egész orvostudomány az egészséggel foglalkozik, de senki sincs, aki meg tudná mondani, valójában mi is az egészség.
Az emberi test a leggyönyörűbb dolog a világon. Egyetlen virág sem kelhet versenyre vele, hiszen az emberi test a természet legösszetettebb virága.
