A NEMZET az EGY. Magyar. Én is, aki külföldön él, meg a többiek is, szétszóródva a világban, te is, aki a Felvidéken, vagy a Vajdaságban élsz, Erdélyben, Kárpátalján, Szolnokon, Zagyvarékason, vagy a Rózsadombon, netán Csepelen. Mi vagyunk ÍGY együtt, ráadásul Orbánnal és a bandájával inkluzíve -sajnálatosan szégyenteli módon- de akkor is ez van, ez a MAGYAR NEMZET. Pont. Nincs külön nemzeti, meg nem nemzeti oldal. Olyan van, hogy az álszent, képmutató, és embereket kirekesztő, hazug oldal, meg az az oldal, aki egyetért azzal, hogy KIVÉTEL NÉLKÜL MINDEN EGYES EMBERNEK JOGA VAN A BOLDOGULÁSHOZ.
Náray Tamás legmeghatározóbb idézeteit gyűjtöttük össze neked, amelyek a stílusról, az önazonosságról és az élet nehéz igazságairól szólnak. Meríts ihletet a sokoldalú művész gondolataiból, aki eleganciával és tűpontos tisztánlátással tanít minket a méltóságra és a minőségi élet művészetére.
Az emberek mindig várnak valamire. Hogy ha majd ennek, vagy annak vége lesz, majd ha ez, vagy az elkezdődik, ha ezen túlleszek, ha azt megkapom. Holnap, jövő héten, egy-két hónap múlva, nyáron, következő tavasszal, jövőre. Természetesen lehet ezt tervezésnek is hívni, de én most nem erre gondolok. Hanem arra, hogy várakozunk… hogy majd eljön az idő.
Csakhogy az idő nem eljön, hanem éppenhogy elmegy…
Kapcsolódó személyek / kategóriák
Valaki csúnyán beszél veled, és te hasonlóan reagálsz, rögtön megkapod: hogy beszélsz? Hogy beszélsz vele? Mert az valahogy kikerült a kánon képéből, hogy TE HOZZÁD HOGY SZÓLTAK ELŐSZÖR. Valaki csúnyán betesz neked, és te „viszonzod a szívességet”, rögtön megkapod: bosszúálló vagy, sunyi, és miért így viselkedsz? Mintha az kikerült volna a kánon képéből, hogy ÉPPEN VELED BA**OTT KI ELŐSZÖR AZ A BIZONYOS ILLETŐ, akinek visszaszolgáltattál valamennyit. A csúcs, mikor még el is mondják, hogy nem méltó hozzád a csúnya beszéd és a hasonló betartás, vagy viselkedés, ami éppen olyan, mint amit és amilyet te kaptál. Vicc.
Az emberek szeretnek álomvilágot építeni maguk köré, és azt gondolják, hogy az úgy majd rendben is lesz. Szeretnek elkábulni a saját hitüktől, és maguknak azt bebeszélni, hogy a dolgok voltaképpen nem is alakulhatnak másként. Aztán csalódnak. Természetesen, mert az álmok és a szép elképzelések csak ritkán járnak kéz a kézben a valósággal. A deliráló fantázia és a vak romantika -mégha jó szándékú is- remekül “mutatnak” egy sodró cselekményű regény lapjain, ám a legkevésbé sem hatékonyak a valóságban. Emiatt nem szeretik, ha valaki tárgyilagos. Ha az a másik a jelen adottságaival és lehetőségeivel is számol, s ezáltal egyrészt kevesebbet csalódik, másrészt hatékonyabban építi az életét. Jobban halad, aki nem csak előre, egy általa kreált ideába, hanem oldalra, vagy hátra is néz.
A tudást felváltotta az értesültség és a vélemény, a tényeket a hallomás és a pletyka, az őszinteséget pedig a suttyóskodó gorombaság. Végül is érthető ez a következmény, hiszen évtizedek óta tart, nemzetközi szinten egyaránt, a mentális regresszió. Így azután az elme helyére alpári indulatok kerülnek, vagyis minden emberben annyi rosszindulat lesz, amennyi az eszéből hiányzik.
Minden országnak, így Magyarországnak is van egy hatalmas, ám rendkívül szerény képességű, tudású és intelligenciájú csőcselék- és csürhetartaléka, amely mindig oda „áramlik”, ahonnan valamit remél, mindegy, hogy kommunista, fasiszta, konzervatív, vagy liberális az ígérgető, nem ba**ik az számukra egy öltést se, vagy esetleg remélhet, kaphat -természetesen ingyen, munka és tanulás nélkül, szavazatért ajándékba-, vagy ígérnek neki azt, amire vágyik, pálinkától hatszázadik havi nyugdíjig, bármit. Ez a bizonyos csőcselék- és csürhetartalék százalék mindenhol más, a fejlettebb helyeken kisebb, Magyarországon -meglátásom szerint- ez olyan 40-50% körül mozoghat, mert ennyi kell ahhoz, hogy a gondolkodó, tanulni vágyó, műveltebb embereket a politikusok túszul ejtsék azáltal, hogy a csőcselék- és csürhetartalékkal magukra szavaztassanak. Oszt’ jónapot. Röhögnek a magángépeiken tovább a markukba.
Elképzelésem sincs, hogy hogy lehet úgy létezni, és hogy miért jó egyáltalán úgy létezni, hogy mindig mindenre keresni kell, és meg is kell találni az ellenpéldát, vagy abban a bizonyos dologban amiről szó van a hibát, személyeknél aztán különösen, hogy az egyébként nem is úgy van, meg hogy azt nem is tudta, meg hogy nem is úgy csinálta, és egyébként is akkor amikor … no és rögtön mondani valami teljesen ellenkezőt, mert kényszeresen ki kell fejezni az ellenvéleményt, mégpedig azonnal és mégpedig legtöbbször mindenféle hozzáértés nélkül.
A vak hit, a világtalan remény és a gondolkodástalanság (lustaság, vagy képtelenség okán az eredmény egyre megy) táptalaján, valamint a minden irányból – személyes lehetőségek és képességek tekintetében főleg – megalapozatlan és irreális vágyak által keltett rettenetes hiányérzetek béklyójában vergődve, némi, úgynevezett ‘jobb sors’ láttáni utálkozásban és/vagy gyűlölködésben kimerült csapkodással zajlik a másik lény folyamatos ütlegelése.
Miért? Kinek jó ez?
Miért kell a wc-szájú politikusokra és az irgalmatlanul tahó megmondó embereikre példaként tekinteni és átvenni a stílustalanságukat valakivel, valakikkel szemben, még akkor is, ha azzal a valakivel vagy valakikkel nem értünk egyet?
Náray Tamás idézetek – divat, művészet és életbölcsesség
Náray Tamás magyar divattervező, festőművész és író, aki sokoldalúságával vált ismertté és elismertté a hazai és nemzetközi közéletben.
A ’90-es évektől a magyar divat meghatározó alakjaként számos sikeres kollekciót mutatott be, később pedig festészetével és irodalmi munkásságával is maradandót alkotott.
Könyvei – köztük regénytrilógiái – rengeteg olvasóhoz jutottak el, írásaiban és interjúiban pedig gyakran osztja meg saját tapasztalatait és gondolatait az életről.
A Náray Tamás idézetek különlegessége, hogy egyszerre tükrözik az alkotás szenvedélyét, a szépség iránti érzékenységet és a személyes életbölcsességet.
Szavai sokszor szólnak önismeretről, kitartásról, a saját út megtalálásáról és a hitelesség fontosságáról. Gondolatai mögött ott van egy olyan ember tapasztalata, aki több művészeti ágon keresztül is kereste és megtalálta a kifejezés formáit.
Idézeteiben gyakran megjelenik az alkotás öröme, a szabadság fontossága és az a hit, hogy mindenki képes formálni a saját életét. Szavai inspirációt adhatnak mindazoknak, akik szeretnének bátran önmaguk lenni, megvalósítani álmaikat, vagy egyszerűen csak új szemszögből ránézni a mindennapokra.
Az itt összegyűjtött Náray Tamás idézetek között találsz elgondolkodtató mondatokat művészetről, stílusról, sikerről és emberi kapcsolatokról is. Mindegyikük egy-egy apró üzenet, amely segít közelebb kerülni önmagunkhoz és megérteni, hogyan lehet az életet tudatosabban, szabadabban és bátrabban élni.
Merülj el Náray Tamás gondolataiban, és fedezd fel, hogyan adhat inspirációt egy olyan alkotó, aki a divatból, a festészetből és az irodalomból merítve osztja meg tapasztalatait és életfilozófiáját.

