Aki valamihez tehetséges, a szakmai dolgokat úgyis hamar megtanulja, azért tehetséges. De ahhoz, hogy a tehetsége érvényesüljön, legalább annyira fontos a szociális keretek ismerete, a helyes viselkedés.
Mérő László
1949. december 11. -
magyar matematikus, publicista, pszichológus, játékfejlesztő
Mérő László idézetek a gondolkodásról, döntésekről és kreativitásról – éleslátó, inspiráló gondolatok a matematikus-pszichológustól.
Az ember akaratlanul is mindent túlbonyolít, mert állandóan gondolkodik.
A matematikus attól matematikus, hogy velejéig absztrakt objektumokkal dolgozik. Amikor matematikát csinál, nem érdekli, van-e köze ezeknek az objektumoknak a világ bármiféle valós jelenségéhez. Akár egy gyufásskatulya, néhány sliccgomb meg egy tubus fogkrém segítségével is definiál valamiféle struktúrát, és arra kíváncsi, vannak-e ennek a struktúrának mély, rejtett összefüggései egyéb, egészen másképpen definiált matematikai struktúrákkal. Ha sikerül ilyen összefüggéseket találni, akkor nem halandzsa az új struktúra, bármilyen abszurdul hangozzék is a hétköznapi értelem számára. Különben viszont akkor is halandzsa, ha gyufák és fogkrém helyett komoly tudományok (a fizika, a kémia vagy akár a pszichológia) fogalmait használja, és látványos képletekkel operál.
Ahhoz, hogy valaki értelmesen tudjon nem egyetérteni, először is érteni kell az alapdolgokat.
A boldogsághoz éppúgy elvezethetnek a vadul kavargó érzelmek, mint az érzelmek teljes hiánya.
Az evolúció nem tervez, hanem gányol. Mérnöki szemmel nézve elkepesztő kontármunka, amit létrehoz.
Az egészséges ember működésének megértése reménytelennek tűnik, túl bonyolultak és sokfélék vagyunk, és különben is, mi az, hogy egészséges ember? Pszichológusszemmel ilyen talán nincs is, legfeljebb mindenki másképp beteg.
Nem tudom, hogy a tudomány képes lesz-e valaha is megragadni az irodalom lényegét, de jelenleg nagyon távol van tőle.
A rendszerváltás előtt kedvelt kelet-európai vicc volt a következő: „Kik találták fel a kommunizmust: a közgazdászok vagy a biológusok? Természetesen a közgazdászok. A biológusok előbb kipróbálták volna patkányokkal.”
A matematika egyetlenegy dologgal nem tud mit kezdeni: az ellentmondásossággal. Matematikai tény, hogy ha egy matematikai rendszerben akár egyetlenegy ellentmondás is van, akkor abban a rendszerben bármi és bárminek az ellentéte is levezethető, s így a rendszer tökéletesen használhatatlan. A matek nem lehet kicsit ellentmondásos. A matek vagy éterien tiszta, hibátlan, vagy tökéletesen, a velejéig romlott.
Casanovát nem azért tekintette mindenki nagy nőcsábásznak, mert ilyen irányú diplomája volt, hanem mert látszott rajta, hogy valamit nagyon tud a nőkről. Üzleti gondolkodó sem azért lesz valaki, mert elvégzett egy ilyen irányú iskolát. Pont fordítva, azért megy valaki esetleg egy ilyen iskolába, mert amúgy is mindenki érzi róla, hogy valamit nagyon tud a gazdaságról.
A legtöbben nem vagyunk vezérigazgatók, és ezt hajlamosak vagyunk azzal kompenzálni, hogy bunkó menedzsereknek tekintjük őket.
A középvezető önbizalma attól nő meg, ha úgy érzi, ismeri a jól bevált módszereket. A vérbeli döntéshozó vezető viszont eleve nem bízik a kész módszerekben, mert pontosan tudja, hogy ezek mindig tegnapi áruk, ma már valami más kell.
Valamennyien elhagyjuk időnként a jól bevált járt utat, és néha jól is tesszük!
Aki szellemileg örökifjú, azaz egész életében nyitott marad mindenre, az keményen megadja az árát: soha nem mélyül el semmiben.
Valójában a tudomány sohasem fedez fel semmi újat. Az újat mindig az emberi intuíció fedezi fel, a maga egyéni és más emberek számára nemigen követhető útján. A tudomány csak arra alkalmas, hogy az intuitíve meglátott igazságokat szigorú módszerességgel bebizonyítsa.
Mérő László idézetek – gondolkodás, játék és a világ megértésének művészete
Mérő László matematikus, pszichológus és író, aki páratlan módon képes összekapcsolni a tudományos gondolkodást az emberi érzelmek és döntések világával. Munkásságában a logika, a kreativitás, a pszichológia és a játékok elmélete fonódik össze, miközben közérthetően mutatja be, hogyan működünk mi, emberek – és hogyan működik maga a világ.
A Mérő László idézetek éleslátóak, összetettek, mégis könnyen befogadhatók. Szavai azt üzenik, hogy merjünk gondolkodni, kérdezni és új megközelítéseket keresni. Gondolatai gyakran szólítják meg a józan észt és a kíváncsiságot: azt a belső hajtóerőt, amely a fejlődés és a kreativitás alapja.
Mérő szerint az élet sokszor játék – de nem felszínes értelemben. A döntéseink, reakcióink és szokásaink olyan mintázatokat követnek, amelyekből rengeteget tanulhatunk magunkról. Idézetei azokhoz szólnak, akik élvezik a gondolkodást, keresik az összefüggéseket, és hiszik, hogy a humor és a racionalitás nem zárják ki egymást.