Királyhegyi Pál

Királyhegyi Pál

1900. dec. 27. - 1981. aug. 7.

magyar író, újságíró, humorista, forgatókönyvíró

Királyhegyi Pál idézetei finom iróniával és szellemes humorral közelítik meg az élet hétköznapi helyzeteit. Gondolatai könnyed formában adnak át mélyebb igazságokat, miközben mosolyt csalnak az olvasó arcára.

Bejártam a világot, és mindenütt szerettem a kínai vendéglőket. Valami csoda folytán a fantasztikus kínai ételek valahogy közel járnak a magyar ételekhez, holott szemre egészen mások.

Ahogy szaladt az idő, egyre jobban szerettem Évikét. Ő volt az életem, ételem, álmom, mindenem. A tárgyaknak, az embereknek, az ételeknek csak akkor volt értelme, ha valahogyan vonatkozásba tudtam hozni Évikével. Ő ugyan egyelőre nem volt szerelmes belém, de szeretett és bíztam abban, hogy eljön az idő, amikor megérti ő is, hogy egymásnak születtünk.

Királyhegyi Pál

Szerelem idézetek

Dolgozni kell, ez a legfontosabb. Megvettem az esti újságot, és gyorsan olvasni kezdtem a „Munkát nyer férfi” rovatot. Csupa szakmunkást kerestek, de egyszerre csak felcsillant a szemem, mert ezeket a varázsszavakat olvastam: „gyakorlat nem szükséges”. Na végre. Ez én vagyok. Ez is egy foglalkozás.

Rádöbbentem arra, hogy hiába van infláció, hiába beszélnek annyit a jó pénzről és a rossz pénzről. Az igazság mégiscsak az, hogy az igazán nagy és fontos dolgok nem kerülnek semmibe. A levegőért nem kell fizetni, a csók, ha pénzbe kerül, akkor már nem ér semmit, ingyen van az egészség is, és ha nincs, hiába megyek be bármilyen üzletbe egészséget vásárolni, még drága pénzért sem megvehető. A nap is ingyen süt már mióta, és a rózsák édes illatát is ingyen hozza felém a teljesen díjmentes nyári szél.

Királyhegyi Pál

Pénz idézetek

A számtan sohasem volt az erős oldalam, a matematikától meg egyenesen irtóztam. Ilyen előzmények után kérdezte meg tőlem Priváry tanár úr, mit tudok az egy ismeretlenes egyenletekről? – Nem szeretek ismerkedni. Ha egyszer ismeretlenek, maradjanak is úgy.

Királyhegyi Pál

Matematika idézetek

Az ember, amikor cseperedni kezd, próbálja megérteni a felnőtteket, aztán felnő, és próbálja megérteni a fiatalokat. Közben szépen elmúlik az élete, és akkor tudja meg csupán, hogy nem tudott meg semmit.