Mihelyt az a hang a fülembe csattan,
rögtön kigyúl alattam a katlan.
Henrik Ibsen
1828. március 20. - 1906. május 23.
norvég drámaíró, színházi rendező, költő
És valami tiszta csend
üdve lebeg odalent.
Nyiss utat e szűk csapáson,
nyiss a szívig, kalapácsom!
Aki él, csak harcban éghet –
csalják a titok-cselek;
aki költ, bírói széket
ül önnön maga felett.
Az átlagember boldogtalanná válik, ha öncsalásából kizökkentjük.
Az ügy, amely bűnben fogant, nem győzhet soha.
Ezer szó sem hagy az emberben olyan mély nyomot, mint egyetlen tett.
Költeni annyi, mint ítélőszéket tartani önmagunk fölött.
Holttest mellett, gyászban az emberek általában nagyon fennkölten viselkednek.
Ne légy ma ez,
holnap emez,
s jövőre ismét
mást szemezz.
Érc légy, mely
mindig egy marad,
ne törmelék – dirib-darab.
Gyönyörű az, ha az ember célba lát
S eléri azt, tűzön-vízen át.
