Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij

1821. november 11. -1881. február 9.

orosz író

71 idézet

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij idézetei időtlen gondolatokat közvetítenek emberi lélekről, erkölcsről és sorsról.

A világirodalom kiemelkedő alakjaként műveiben mélyen foglalkozott az emberi természet bonyolultságával, belső vívódásaival.

Ebben a gyűjteményben az orosz író legemlékezetesebb idézetei olvashatók, melyek elgondolkodtatnak a szabadság, a hit, valamint a bűn és bűnhődés kérdéseiről.

Minden idézet betekintést nyújt az író páratlan pszichológiai éleslátásába és filozófiai mélységébe.

Fedezd fel Dosztojevszkij bölcsességeit, amelyek ma is aktuálisak, segítenek az élet nagy dilemmáinak megértésében és új perspektívákat kínálnak a hétköznapokhoz.

Ha az ember nem is lett vérszomjasabb a civilizációtól, mindenesetre gonoszabbul és galádabbul áhítozik a vérre, mint annak előtte. Azelőtt igazságosnak tartotta a vérontást, és nyugodt lélekkel irtotta ki, akit kellett; most pedig galádságnak tekintjük a vérontást, de mégis űzzük ezt a galádságot, sőt még inkább, mint azelőtt.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij

Háború idézetek

Az ember, bárki legyen is, mindig és mindenütt úgy szeretett cselekedni, ahogy akart, nem pedig úgy, ahogy a józan ész és az előny parancsolta; akarni pedig akarhat bárki bármit, tulajdon érdekei rovására is.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij

Emberismeret idézetek

Állítsák oda a katonát a csatában az ágyú torka elé és lőjünk rá, – ő még akkor mindig remélni fog, de olvassuk fel ugyanazon katona előtt az ő megmásíthatatlan halálos ítéletét, s megőrül vagy sírva fakad.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij

Remény idézetek