Ha van titka az életnek, akkor csak annyi, hogy ne próbálkozzunk. Hagyjuk, hadd jöjjön az élet: a nők, a kutyák, a halál és az alkotás.
Charles Bukowski
1920. augusztus 16. - 1994. március 9.
német származású amerikai költő, író
A legjobb emberek azok, akikkel sosem találkozunk.
Néha előfordul, hogy jelentéktelen kis emberek, ha sokáig maradnak egy helyen, kivívnak maguknak némi elismerést és hatalmat.
Odakint a világ forog, akár a napon ragyogó, gyönyörű citromfát körülpisáló kutya.
Rájöttem, hogy csak az unalmas emberek képesek arra, hogy unatkozzanak.
Nem tagadom, őrült vagyok. A magányt szeretem. De sosem voltam magányos. Valami nem stimmel velem.
Már kétszer is előfordult, hogy temetés után jöttem ki a lovira. Mind a kétszer nyertem. Ezek a temetések tudnak valamit. Felnyitják az ember szemét. Naponta egy temetés, és gazdag leszek.
Az ember sose tudhatja előre. Néhanapján jobb, ha reggel ágyban marad, és magára húzza a takarót.
Igen, beteg vagyok. Rám tör a szédülés, hólyagos a tenyerem, kelések vannak a fenekemen, torokgyulladásom van, félrever a szívem, a talpamba üvegszilánk ment, ideggyulladásom van, meg nyáktömlőgyulladásom, fáj a fogam, fáj a fejem, fekélyem van, és benőtt szőrtüszőim, benőtt lábkörmöm, törött ujjaim, inszomniás vagyok, szorongok – de letojom. Mondj egy betegséget, nekem tuti van. Ja, és kukkoló is vagyok. Bizony.
Én, ugye, nem vagyok annyira oda az öltözködésért. A ruhák egyszerűen untatnak. Szörnyű dolgok, teljes átverés az egész, mint a vitaminok, az asztrológia, a pizza, a korcsolyapályák, a popzene, a nehézsúlyú címvédő mérkőzések satöbbi satöbbi.
Férfiak milliói kívánták azt, bárcsak nekik is annyi bajuk lenne a nőkkel, mint Woody Allennek.
Magányos világ ez. Közben meg mindenki úgy tesz, mintha nem az lenne, és mintha ők nem lennének azok.
– Anyámat is most engedték ki. Öt évet ült, gyilkosságért.
– Nagyszerű. Remek asszony lehet.
Mindegy, tökmindegy, csak valami legyen, ami megment attól, hogy belefulladjak ebbe az egyhangú, jelentéktelen és gyáva létbe.
– Néha úgy érzem, mintha egyes-egyedül lennék ezen a világon. Néha pedig tudom, hogy így van.
A nagyi… úgy nézett ki, mint aki sosem fog meghalni. Annyira megöregedett, hogy már szinte felesleges volt meghalnia.
Engem utáljanak nyugodtan, csak vegyék meg a könyveimet.
Általában a reménytelen körülmények teremtik meg a nagyszerű embereket. Ahogy a hülyéket is.