Sosem tartottam különösebb érdemnek, ha valaki hűséges marad ahhoz, akit igazán szeret.
Giacomo Casanova
31 idézet
1725. április 2. - 1798. június 4.
velencei kalandor, író
A legjobb Giacomo Casanova idézetek
A világ összes teljhatalmú bírája azt hiszi, kegyelmet gyakorol a halálbüntetést érdemlőkkel, ha meghagyja életüket, akármilyen irtózatos büntetést is szab ki rájuk a halál helyett. Véleményem szerint a kegyelem csak akkor kegyelem, ha a bűnös is annak tekinti, az ő véleményét azonban nem kérdezik meg. Akkor pedig igazságtalanság lesz belőle.
A történelem hemzseg a reformkísérletektől, melyeket épp e reformok ellenfelei engedélyeztek abban a hiszemben, hogy a kísérletek szerzőik ellen fordulnak, s hogy a pillanatokra meglazult iga annál súlyosabban hull vissza az elbutított, hiszékeny népre.
Mekkora gyönyörűség elégedettnek érezni magunkat! Lehet-e boldognak lenni ilyen érzés nélkül? A teológusok szerint igen, de őket semmibe kell venni.
Élveztem a jelent, dacoltam a jövővel, és mulattam azokon, akik minden eszüket arra használják, hogy megelőzzék a fenyegető bajokat, és eközben elrontják a jelenvaló boldogságot, ahelyett, hogy élveznék.
A játék néha kitűnő csillapítószer a szerelem gyötrelmei ellen.
A nők között is mindig úgy találtam, hogy akibe szerelmes voltam, annak kedveltem szagát is, minél erősebben izzadt, annál édesebbnek találtam az illatát.
Megint egy másik, akit hamar ott is hagytam, mindig félt egyedül maradni velem, és amikor megcsókoltam, szaladt a mamájához megmondani.
Egy a vallás tanításaival összhangban álló, vigasztaló filozófia szerint, a lélek csak esetlegesen és átmenetileg függ érzékeinktől és testi szerveinktől, de szabaddá és boldoggá válik, mihelyst a test halálával megszabadul annak zsarnokságától. Ez nagyon szép, de ha nem vagyunk vallásosak, kérdéses dolog. Mivel pedig halhatatlanságom felől csakis halálom után szerezhetek tökéletes bizonyosságot, engedtessék meg nekem, hogy ne sürgessem az igazság megismerését.
A szerelem gondolatától irtózom, mert csak olyan nőt tudnék szeretni, akinek az életében én vagyok az egyetlen.
Nincs nagyobb boldogság, mint ha valaki nyugalomban él és úgy is tud meghalni, ehhez pedig nem segít hozzá az a sok szamárság, amellyel a papok tömik tele a fejünket.
Úgy találom, hogy ha Isten olyannak teremtette az embert, hogy képes legyen szembeszállni vele, az ember jogosan hágja át a tilalmakat, mivel alkati hibája Isten műve.
Látni fogják, mindig szenvedélyesen szerettem az igazságot. Olyannyira, hogy sokszor hazugsággal kezdtem, s így ültettem el az igazságot azok fejébe is, akik nem ismerik varázsát. Nem fognak elítélni, ha látják majd hogyan könnyítettem barátaim pénztárcáján valamely szeszélyem kielégítésére; ezek a barátaim ködlovagok voltak, és én tápláltam bennük a reményt, hogy terveik valóra válnak, ám ugyanakkor abban is reménykedtem, ha lóvá teszem őket, kigyógyulnak esztelenségükből. Vagyis azért csaptam be őket, hogy megokosodjanak ; és nem éreztem bűntudatot, mert nem a kapzsiság vezérelt. Kedvteléseimre fordítottam pénzt, s az máskülönben olyan célokat szolgált volna, melyek természet rendje ellen valók. Bűnösnek akkor tartanám magam, ha most gazdag volnék. Semmim sincs; mindent elkótyavetyéltem; ez megvigasztal és igazol. Esztelenségekre szánták a pénzt; én pedig céljától eltérítve a magam esztelenségeire fordítottam.
Az ember szabad; de csak akkor, ha hisz is a szabadságában; mert minél több hatalmat tulajdonítunk a sorsnak, annál inkább megfosztjuk magunkat attól a hatalomtól, melyet Isten adott a kezünkbe, amikor értelemmel ruházott fel bennünket.
Az öregséget éppen az teszi gyűlöletessé a szememben, hogy a szívem ugyan még fiatal, de nincs már elég erőm, hogy akár csak egyetlen olyan boldog napot szerezzek magamnak, mint amilyeneket Toninának köszönhetek.
Életem legfőbb törekvése az volt, hogy gyönyörűséget szerezzek érzékeimnek; ennél fontosabb célom nem is volt. Mindig éreztem, hogy a másik nem kedvéért születtem; szerettem a nőket, és minden tőlem telhetőt elkövettem, hogy ők is szeressenek. Mámorosan szerettem az asztal örömeit, és lelkesedtem mindenért, ami kíváncsiságot keltett bennem.
Csak az ember arcvonásairól olvasható le a jelleme, mert azokban tükröződik. Megfigyelhető, hogy a kifejezéstelen arcú emberek híján vannak jellemnek is. Következésképp ahány arc, annyi jellem.
Meglehet, hogy sok regény csakugyan vesztét okozza sok fiatal lánynak, de az is bizonyos, hogy a jó regények megtanítják a lányokat gyengédségre és a társas erények gyakorlására.
Velencében nincsen olyan apáca, akit pénzért ne lehetne megkapni, csak érteni kell a módját.
Milyen édes a szerelmes nő tiltakozása, amely azért késlelteti a boldogságot, hogy jobban ki lehessen élvezni gyönyöreit!
Giacomo Casanova, a hírhedt velencei kalandor, író, diplomata és nőcsábász élete regénybe illő volt, és gondolatai bepillantást engednek egy különleges ember világába.
Ebben a gyűjteményben Casanova legemlékezetesebb és leginspirálóbb idézeteit találod a szerelemről, a csábításról, az életről, a szabadságról, a kalandokról, a társaságról, az intelligenciáról és a manipulációról.
Casanova idézetei gyakran provokatívak, néha cinikusak, de mindig tükrözik éles megfigyelőképességét és a világ iránti kíváncsiságát.
Merülj el Giacomo Casanova idézeteiben, ha a történelem különleges alakjai érdekelnek, ha a szerelem és a csábítás rejtelmeit kutatod, vagy ha egyszerűen csak szeretnél bepillantást nyerni egy kalandos életút tanulságaiba.