Csupán egy szilárd vallási vagy más meggyőződés szükségeltetik például ahhoz, hogy egy embert bizonyos körülmények között kíméletlenné, kegyetlenné és korlátolttá tegyen.
Carl Gustav Jung
170 idézet
1875. július 26. - 1961. június 6.
svájci pszichiáter, pszichológus, az analitikus pszichológia megalapítója
A legjobb Carl Gustav Jung idézetek
A szerelem pszichikai állapotát úgy jellemezhetjük, mint komplexus által való megszállottságot.
A képmutatás csökkenése s az önismeret növekedése csak jó hatással lehet embertársaink megítélése szempontjából; nagyon is hajlamosak vagyunk tudniillik arra, hogy mindazt az erőszakot és méltatlanságot, amelyet saját lelkünkre kényszerítünk, átvigyük embertársainkra is.
Halála az a léleknek, ha tudattalanná válik. Emberek meghalnak, mielőtt beáll a test halála, mert a lélekben a halál fészkel. Lárvaszerű piócák ők, akik kísértetekként járnak-kelnek, holtak, de még mindig szívják a vért. Ez egy neme a halálnak… Eltávolodhat az ember a problémáitól, csak annyi kell, hogy elég sokáig ne vegyen tudomást róluk. Elfuthat előlük, de ez a lélek halála… Nézzenek csak körül egy szálloda halljában – maszkokat fognak látni. Ezek a holt lelkek többnyire állandóan úton vannak, hogy elmeneküljenek a problémák elől; űzöttnek látszanak, és álcájuk mögé rejtik félelmüket.
Valódi közösség csak olyanokkal köthet össze engem, akiknek ugyanolyan vagy hasonló vallási élményeik vannak, s nem azokkal, akik csak a betűben hisznek, és soha nem szánták rá magukat arra a fáradtságra, hogy megértsék: mi minden következik abból, és feltétel nélkül kitegyék magukat Isten akaratának. Ezek Isten igéjét arra használják, hogy megvédjék magukat Isten akaratával szemben.
Semmi sem alkalmasabb arra, hogy a tudatosságot és az éberséget provokálja, mint az önmagunkkal való meghasonlás.
Mai életünket Ész istennő kormányozza, aki a mi legnagyobb és legtragikusabb illúziónk.
Ahol hiányzik a szeretet, ott a hatalom veszi át a helyét.
A pszichológia arra tanít, hogy a lélekben bizonyos értelemben nincs semmi olyan, ami öreg volna, semmi olyan, ami valóban végleg elhalhat – még Szent Pálban is maradt tüske. Az, aki óvja magát az újtól, az idegentől, és az elmúlt dolgok felé regrediál, ugyanabban a neurotikus lelkiállapotban van, mint az, aki az újjal azonosulva elmenekül saját múltja elől. Az egyetlen különbség az, hogy egyikük a múlttól, másikuk viszont a jövőtől idegenedett el. Alapvetően mindkét típus ugyanazt teszi: mentik tudati beszűkültségüket, ahelyett hogy az ellentétek kontrasztjával felrobbantanák azt, és ezáltal valamilyen szélesebb és magasabb tudatállapotot építenének fel.
Egy percig sem hiszem, hogy tökéletesen igazam van. Senkinek sincsen tökéletesen igaza pszichológiai kérdésekben. Soha ne felejtsék el, hogy az az eszköz, amelynek segítségével megítéljük és megfigyeljük a pszichét, az a psziché maga. Hallottak valaha olyan kalapácsról, amely önmagát üti? A psziché nemcsak tárgya, hanem egyben alanya is tudományunknak.
Amit az ember magánál erősebbnek érez vagy talál, azt hajdan is mindenkor isteninek, illetve démoninak nevezte. Isten: a benne lakozó Erősebb.
Ha megszűnünk előrenézni, életünket sem leszünk képesek megújítani többé.
Kétségtelen, hogy a szülőknek sokat segít, ha a gyermek tüneteit a saját problémáik és konfliktusaik fényében veszik szemügyre. Szülői kötelesség ezt megtenni. Ebben a tekintetben addig terjed a felelősségük, ha hatalmukban áll, hogy úgy alakítsák a saját életüket, hogy a gyerek ne legyen annak kárvallottja. Általában rendkívül kevéssé hangsúlyozzák, milyen fontos a gyermek számára szülei életvezetése, mivel a gyermekre a tények, és nem a szavak hatnak. Ezért kell a szülőknek mindig tudatosítaniuk magukban, hogy adott esetben ők maguk a gyermek neurózisának első és legfőbb forrásai.
Normális ugyanis az az ember, aki bármilyen feltétel mellett meg tud élni, ha az életlehetőségnek az elengedhetetlen minimuma megvan. Sokan azonban képtelenek erre: ezért nem túl sok a normális ember.
A gyereket az neveli, hogy a felnőtt micsoda, s nem az, amit fecseg.
Nem pszichológiai misztikával foglalkozom, hanem egyszerűen csak megkísérlem tudományosan megragadni azokat a pszichológiai ősjelenségeket, amelyek a lélekbe vetett hit alapjai.
Aki lemond az élettapasztaló merészségről, annak az erre hívogató vágyat is meg kell fojtani magában, vagyis amolyan részleges öngyilkosságot kell elkövetnie. Ebből vezethetők le azok a halálfantáziák, amelyek buzgón kísérik a kívánságokról való lemondást.
Ritka az olyan testi betegség, amelynek lelki vetülete ne lenne, ha esetleg oka nem pszichikai is.
Kapcsolódó személyek és kategóriák:
Carl Gustav Jung idézetek – a lélek mélységeinek bölcsessége
Carl Gustav Jung svájci pszichiáter, pszichoanalitikus és gondolkodó volt, a modern pszichológia egyik legnagyobb alakja. Freud tanítványaként indult, ám saját útját járva megalapította az analitikus pszichológiát.
Jung neve összeforrt olyan fogalmakkal, mint a kollektív tudattalan, az archetípusok vagy az individuáció folyamata.
A Carl Gustav Jung idézetek különlegessége, hogy mély betekintést nyújtanak az emberi lélek működésébe. Szavai túlmutatnak a pszichológia tudományán: filozófiai és spirituális távlatokat is nyitnak. Jung gondolatai arra hívják fel a figyelmet, hogy az önismeret és a belső világ megértése elengedhetetlen az élet teljességéhez.
Idézeteiben gyakran találkozunk az árnyék fogalmával, amely az emberi lélek rejtett, elfojtott oldalára utal. Jung szerint csak akkor lehetünk egészségesek és kiegyensúlyozottak, ha szembenézünk saját árnyékunkkal, és integráljuk azt személyiségünkbe.
Az itt összegyűjtött Carl Gustav Jung idézetek mély gondolatokat és inspirációt adnak mindazoknak, akik keresik önmagukat, szeretnék jobban megérteni a tudatalatti működését, vagy éppen lelki békére vágynak.