A tehetség eltalálja azt a célt, amelyet senki más nem talál el. A zseni eltalálja azt a célt, amelyet senki más nem lát.
Arthur Schopenhauer
1788. február 22. - 1860. szeptember 21.
német filozófus, metafizikus
Boldogabb az egészséges koldus a beteg királynál.
Kapcsolódó személyek / kategóriák
A kiválóság bármily téren is próbál érvényesülni, a sok középszerűség azonnal összeáll, és mindent elkövet, hogy érvényre ne juthasson.
A véletlen gonosz hatalom, melyre oly keveset kell bízni, amennyit csak lehet.
Haragot vagy gyűlöletet mutatni szóval vagy mimikával haszontalan, veszedelmes, oktalan, nevetséges és alantas dolog. Haragot vagy gyűlöletet másképp, mint tettekkel, ne mutasson az ember.
Ne cáfoljuk más ember véleményét, hanem gondoljuk meg, hogyha ki akarnánk verni a fejükből minden abszurd balhitet, ahhoz Matuzsálem kora sem volna elég. Tartózkodjunk minden javítást célzó, mégoly jóindulatú megjegyzéstől is, mert az embereket megbántani könnyű, de megjavítani nehéz, szinte lehetetlen.
Barátunkat akkor próbálhatjuk ki leginkább, midőn komoly segítségre és jelentős áldozatokra szorulunk, valamint valamely bennünket ért szerencsétlenség pillanatában.
Az ember éppen az apróságokban mutatja ki leginkább a jellemét, mert ezeknél nemigen szedi össze magát.
Avval még senki el nem veszítette barátját, hogy kölcsönt megtagadott tőle: avval viszont inkább, hogy megadta neki.
Buta és hóbortos emberekkel szemben csak egy módon mutathatjuk ki eszünket, és ez az, hogy nem beszélünk velük.
Rokonlelkek a távolból köszöntik egymást. Leggyakrabban alacsony gondolkodású vagy csekély tehetségű embereknél észlelhetjük ezt; de csak azért, mert ilyenfajta seregestül van, a jobb és kiváló természetűek ellenben ritkák.
Az igazán nagy szellemek sasokként a magasban egyedül fészkelnek.
Hogy a világban boldoguljunk, célszerű, hogy jókora előrelátást és elnézést vigyünk magunkkal. Az előbbi megvéd kártól és veszteségtől, az utóbbi pedig viszálytól és perpatvartól.
Gondolkodásunk semmi egyéb, mint agyunk szerves funkciója, és így munkában és pihenésben hasonló minden más szerves tevékenységhez. Miként túlságos megerőltetés rontja a szemet, azonképpen rontja az agyat is.
Ha mindent összeolvasol és megkérded a tudósoktól, mint élhetnéd le nyugodtan az életet – válaszunk: ne űzzön, kínozzon örökkön a telhetetlen vágyódás, sem az aggodalom, sem a haszontalanságok utáni remény.
Az ember érlelje meg és fontolja meg a szándékát, mielőtt tettre váltaná. Ha már mindent a legalaposabban átgondolt, vegye fontolóra az emberi megismerés elégtelenségét, minek következtében még mindig kialakulhatnak oly körülmények, melyeket lehetetlen előre látni és kikutatni, miáltal az egész számítás dugába dőlhet.
Az irigység az emberi természetben rejlik: mégis bűn ez és egyben szerencsétlenség.
Ha az ember boldogságának mértékét meg akarjuk becsülni, ne azt kérdezzük, hogy mi vidítja fel az illetőt, hanem hogy mi szomorítja meg. Mert minél csekélyebb ez utóbbi, annál boldogabb az ember.