Én sohasem fogok szántszándékkal oly helyre állni, a melyről tudom, hogy ott egy tégladarab fog a fejemre esni. De ha ilyen szerencsétlenség megtörténnék velem akaratom és szándékom nélkül, az én koponyám elég erős lesz, hogy azt kiállhassa.
Andrássy Gyula

20 idézet
1823. március 3. - 1890. február 18.
magyar államférfi
A legjobb Andrássy Gyula idézetek
Néma légy, ha sebet kapsz, süket légy, ha sebet adsz. Ha mindezeket betartod, Isten segítségével megélsz valahogy.
Sohase bántsd a közkatonát, amíg tisztet látsz. Csak az aranypaszományra célozz.
Háborúban sohase kérj és sohase adj bocsánatot. Nem vagy császár, hogy kegyelmet osztogass, ellenfeled sem az.
Sohase egyél előbb, mint a lovad, mert te ülsz rajta, nem az rajtad.
Sohase kérdezd, ha neked parancsolnak, hogy miért. Ha te parancsolsz, sohase felelj arra a kérdésre, hogy miért.
Sohase vigyél pénzt a csatába, mert mindig azon lesz az eszed.
Sohase fordulj meg a golyóbis előtt, mert annak mindegy, akár elől, akár hátul megy beléd.
Sohase fuss az ellenség elől, mert kimelegedel, tüdőgyulladást kapsz, és ebbe halsz bele.
Sohase számláld az ellenséget, mert az egyszeregyet nem a háborúnak találták fel.
A magyarokat sajnos, az jellemzi, és ez sok, külföldön tett utazásom során megerősítést nyert, hogy változásellenesek, és sokszor mintha az a szó, hogy változás, már önmagában sok emberben riadalmat kelt. Pedig mindig cselekedni kell, a cselekvés pedig sokszor éppen változással kezdődik.
A politikai pártok hasonlítanak a mágneshez: van egy oldaluk, amely vonz, és egy, mely eltaszít.
Bocskay óta a nemzet ősereje a nagy emberek egész sorozatát teremtette. Igaz államférfiak és hazafiak váltották egymást föl a nemzet vezérkarában. Ennek a dicső sornak jó időre utolsó tagja Zrínyi volt.
A háború alatt a nemzetközi jogot rendesen lábbal tiporták a hadviselő felek. Nincs oly nemzet, mely ezt meg nem tette volna. Nincs háború, melyben a nemzetközi jogon sérelem nem esett volna.
Mi a háború gondolatával kizárólag birtokállományunk megvédése céljából barátkoztunk meg. Minden más állítás vagy tévedés, vagy hazugság. Bizonyítja ezt Tisza magatartása is a döntő közös minisztertanácson, aki Magyarország nevében foglalta el az összes jelenlévő kormányférfiak között a legbékésebb álláspontot, s aki szintén a mi nevünkben fogadtatta el, nem hangulatkeltés kedvéért, hanem a vezető politikai gondolat kifejezéseként azt a javaslatát, hogy nem folytatunk hódító hadjáratot, nem akarunk szerb területet megszerezni.
Én attól tartottam, és azt Ferenc József császárnak meg is mondtam, hogy Ausztria-Magyarország a játszmát mindig és minden körülmények között elveszíti, mert a győzőkkel és a legerősebbekkel mindig rossz lábon lesz.
A béke csak akkor lesz igazi állandó béke, ha a fajok egymás lenézésén alapuló soviniszta túlzásaikkal szakítanak, ha belátják, hogy egymástól tanulniok kell, hogy egymásra vannak utalva, hogy se a francia, se az angol, se az amerikai nem állnának ott, ahol ma vannak, ha nem volna német kultúra a maga dicső alkotásaival és hogy ugyanez áll megfordítva is. Az egész világon lehet gyorsan vissza kell térni a közös vállvetett munkához és meg kell erősíteni az emberi szolidaritás érzetét.
Erős, megingathatatlan meggyőződésem, hogy igazi nagyság, igazi mély hazafiság és áldozatkészség sohasem lehet hiábavaló és mindig a nemzeti erő egyik forrása marad.
A háború nagy kockázattal jár, aki nincs fanatizálva, ösztönszerűleg fél tőle.
Andrássy Gyula idézetek – politika, nemzet és államférfiúi bölcsesség
Andrássy Gyula magyar államférfi, politikus és diplomata, aki a kiegyezés korának egyik legmeghatározóbb alakja volt. Magyarország miniszterelnökeként (1867–1871), majd az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztereként (1871–1879) jelentős szerepet játszott hazánk történelmében és a nemzetközi politikában.
Az Andrássy Gyula idézetek különlegessége, hogy a politikai bölcsesség, a hazaszeretet és a diplomáciai gondolkodás egyaránt tükröződik bennük.
Szavai sokszor szólnak a nemzet összefogásáról, a szabadság és a fejlődés fontosságáról, valamint arról a felelősségről, amely a vezetőket és a közösségeket egyaránt terheli.
Az itt összegyűjtött idézetek nemcsak történelmi jelentőségük miatt értékesek, hanem ma is útmutatást nyújtanak: hogyan lehet a nemzeti érdekeket megőrizni a változó világban, és miként lehet a diplomáciát a béke és a fejlődés szolgálatába állítani.