Mindenki lehet nagy ember, mert bárki képes másokat szolgálni. A szolgálathoz nem kell egyetemi végzettség. Nem kell hozzá egyeztetni az alanyt az állítmánnyal. Csak hálatelt szív kell hozzá, szeretettől áthatott lélek.
Mama, emlékszem jól, mert megtanítottál
A szeretet nem szól, az néma csendben jár
Én őrzöm a sok mesét, hidd el, továbbadom még.
,Egyet szeretni nagyon kevés, mindenkit szeretni felületes dolog.
Azt hiszem, az emberek érzik, hogy szeretem azt, amit csinálok, és látják, hogy én is őket.
Minden egyes nap egy döntéssel ébredünk, hogy mit akarunk adni a világnak. Arra kérlek benneteket, hogy minden egyes nap a szeretetet válasszátok.
Nem az az igazi rajongó, akinek millió képe van rólunk, hanem aki feltétel nélkül szeret minket.
A szeretet megnyitja szemünket és szívünket, s képessé tesz arra, hogy – számtalan, nemritkán távoli és ismeretlen testvérünk ezernyi jócselekedetével egyetemben – olyan eredeti és pótolhatatlan módon járuljunk hozzá a világhoz, amely a szeretet apró mozaikköveként az egész történelem képét megváltoztathatja.
Nem tudunk feloldódni a másikban, nem tudunk befogadni, képtelenek vagyunk igazán átadni magunkat. Pedig a szeretet az egyetlen valóság. Az összes többi félelem, csalódás, önbecsapás. Űr.
Miért volt, hogy úgy szólt hozzá, úgy érintette, úgy szerette, hogy az volt az egyetlen lehetséges út őfelé, amire senki sem volt képes, hogy bármilyen halál megérje azt az elementáris pillanatot? Talán jobban kellene vigyáznunk a pillanatainkra.
Nagyon kedvesek velem az emberek, még olyan helyen nem voltam, ahol ne szeretettel fogadtak volna.