Nem számítottam rá, hogy a nyár végére összetörik a szívem. Ne aggódj, a szívben nincsenek csontok, igazából nem tud eltörni.
Colleen Hoover
1979. december 11. -
amerikai írónő
Colleen Hoover idézetei az érzelmek mélységéről, a szerelem bonyolultságáról és az emberi kapcsolatok törékenységéről szólnak. Gondolatai őszintén mutatják meg a szeretet, a veszteség és az újrakezdés különböző oldalait.
Csupán az a helyzet, hogy az együtt töltött idő euforikus mentsvárat jelent, és annyit akarok belőle kapni, amennyit csak lehet.
Kinyitottam a hálószoba ablakot, hogy azon másszak ki. A szokásosnál sötétebb van odakinn. Felnézek az égre, és látom, hogy borús az idő. Pont mint a hangulatom.
Azt hittem, hogy talán most az egyszer jól alakulhatnak a dolgaim, és a karma esetleg kivételesen nem rúg seggbe.
– Melyik a kedvenc ünneped? – teszi fel a kérdést.
– Az összes. De a halloween iránt elfogult vagyok.
– Nem erre a válaszra számítottam tőled. A jelmezek vagy az édesség miatt szereted?
– Mindkettő, de főleg a jelmezek miatt. Imádok beöltözni.
– Mi volt az eddigi legjobb jelmezed?
Ezen elgondolkodom egy pillanatra.
– Szerintem az, amikor Milli Vanillinek öltöztünk a barátaimmal. Ketten beszéltünk egész este, a másik két ember pedig előttünk állva tátogott mindent, amit mondtunk.
Graham a hátára fordulva kacag.
Az önbizalomhiányos énem persze még mindig csodálkozik, hogy mi a fenéért akar egy ilyen srác egy magamfajta lánnyal lógni.
Nekem rögeszmém, hogy valahol vár rám a tökéletes férfi. Hajlamos vagyok rá, hogy gyorsan kiábránduljak, mert soha senki nem felel meg az elvárásaimnak. Olyan érzésem van, mintha folyamatosan a Szent Grált keresném.
– Még mindig ki vagy akadva, amiért nem jöttem el a ballagásodra? Mondtam már neked, hogy ütköztek a programjaim!
– Nem – válaszolom semleges hangon. – Meg sem hívtalak a ballagásomra.
Eltitkoljuk az érzéseinket azok elől, akiknek a leginkább meg kellene mutatnunk. Úgy rejtegetjük őket, mintha bármi szégyellni való lenne a természetes reakciókban.
A művészet önkifejezés, ami nem egyenlő a tettel, még ha néha annak érződik is. A dalszövegírás nem ugyanaz, mint ha szerelmet vallanál valakinek.
Helyesen gondolkodni és helyesen cselekedni két különböző dolog.
Hogy valaki hiányozzon neked, először részesülnöd kellett abban a kegyben, hogy az életed része legyen.
Vajon az ember a másik egyes tulajdonságaiba szeret bele lépésről lépésre, vagy az egész lényébe egyszerre?
Akármi elől is menekülsz, az veled marad, egészen addig, amíg rá nem jössz, hogyan birkózz meg vele.
Lépjétek át a határaitokat, hisz azért vannak!
Élek. Ha összekevered a like (szeret) és a love (szerelem) betűit, ki tudod rakni, hogy live (él). Használhatod arra, amit érzel.
Három kérdés van, amire egy nőnek igennel kell válaszolnia, mielőtt elkötelezné magát. (…) Az első kérdés, hogy mindig tisztelettel bánik-e veled. A második, hogy ha tudod, hogy húsz év múlva is éppen olyan lesz, mint most, akkor hozzámennél-e feleségül. A harmadik pedig, hogy általa jobb emberré válhatsz-e. Ha találsz valakit, akivel kapcsolatban mindhárom kérdésre igen a válasz, szerencsésnek érezheted magad.
Ha az élet nehézségei miatt a padlón kötsz ki, két választásod van. Lent maradsz, vagy felállsz, leporolod a nadrágodat, s emelt fővel továbbmész. Én az utóbbi mellett döntöttem. Valószínűleg néhányszor még fel kell majd tápászkodnom ebben az életben. Biztos vagyok benne, hogy meg is teszem.
Olykor a lehető legegyszerűbb kérdéseket a legnehezebb feltenni.
Semmi sem fogható ahhoz a bűntudathoz, amikor a szívünk legmélyén valami a gonoszhoz húz.