Ha valódinak hiszed, azzá válik.
Sorozat idézetek
1302 idézet
A szülinap olyan jó! Ott vannak a szeretteid, mindenki téged ünnepel. Olyan, mint a karácsony, csak épp te vagy a megváltó.
Nem értem a születésnapokat… A buli, a dal. Még egy életben töltött év ünneplése valahogy olyan erőltetett.
Évente legalább egyszer kívánhatunk valamit a szülinapi gyertyák fölött. Egyesek többet is bevetnek. Szempillákat, szökőkutakat, szerencsecsillagot, és néhanap egy ilyen kívánság valósággá válik. És aztán? Olyan jó, mint gondoltuk? Sütkérezünk a boldogság meleg fényében? Vagy csak ráébredünk, hogy még hosszú a be nem teljesült kívánságaink listája?
Soha ne vegyük készpénznek, hogy vagyunk egymásnak.
A múltunk lehet zavaros és fájdalmas, de az nem a pusztulásunk. Ha szerencsénk van, akkor a jövőnk alapja. A zűrzavaron keresztül kell utat találni a lényegeshez.
Néha minden csak akkor kezdődik, ha csendben maradsz.
Életünk belefullad a részletekbe. Az egyszerűség nagyszerű.
A majdnem halál semmit nem változtat meg. A halál mindent megváltoztat.
Nem győzhetlek le, ahogy te sem, engem. Újrakezdhetnénk, de végül úgyis ide lyukadnánk ki.
Nincs jó és rossz, csak a tetteink következményei.
A fájdalom sokféleképpen jelentkezik. Egy kis szúrás, vagy égető érzés, a váratlan fájdalom, a mindennapok szokványos fájdalmai. És ott van az a fájdalom, amit nem nyelünk le, az a hatalmas nagy fájdalom, ami minden más érzést elnyom, feledteti a világ többi dolgát. A végén csak arra gondolunk, mennyire fáj, ami történt. Hogy hogy kezeljük a fájdalmat, az rajtunk áll: érzéstelenítünk, elhessegetjük, felvállaljuk, letagadjuk, de néhányunknak az a leghatásosabb gyógymód, ha valahogy átvergődünk rajta.
A sakkban nincs segítségkérés. Ettől szép ez a játék. A korábbi döntéseink által meghatározott lépések halmazának rabjai vagyunk. Minden döntés drámaian megváltoztattja a lehetőségeinket. Nincs biztosítókötél, nem avatkozhat be külső erő. A sakk két ellenfél tiszta küzdelme. Vagy ebben az esetben…eggyé.
A felére sem emlékszünk annak, amit a suliban tanítottak, de mikor szenvedésről van szó, és azokról, akik okozták, mindannyiunknak olyan az emlékezete, mint egy elefántnak.
A létezés lehet gyönyörű, de lehet ocsmány is. És ez rajtad áll.
Mindennap pusztítjuk önmagunkat. Kiretusáljuk a hibáinkat, átszerkesztjük amit utálunk magunkban és módosítjuk, amit mások gyűlölhetnek. Rendezzük az identitásunkat…megfaragjuk, leszűrjük.
Néha magányos vagyok, és nem könnyű, de ez az ára annak, hogy kitaláld, mit akarsz kezdeni magaddal.
Törekedhetünk sok dologra, de nem érjük el csak azért, mert akarjuk. Inkább élem az életem közel a madarakhoz, mintsem arról álmodjak, hogy szárnyaim nőnek.
Akármit is próbálunk eltitkolni, sosem állunk készen a napra, amikor az igazság kiderül.