Nem születünk jónak vagy rossznak. A sorsunkat az határozza meg, hogy milyen döntéseket hozunk.
Sorozat idézetek
1302 idézet
Egyesek egész életükben készülnek valamire, majd végül mégis elmenekülnek.
Hosszú életem során rájöttem, hogy mindörökké kötődünk azokhoz, akiknek ereikben hasonló vér folyik. Bár családtagjainkat nem választhatjuk meg, e kötődés lehet a legnagyobb erőnk vagy akár legnagyobb bánatunk is.
Jobb olyan emberként meghalni, akire büszke vagyok, mint olyanként élni, akit megvetek.
Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések. Tudnod kell, hogy még amikor úgy is tűnik, hogy minden hamuvá égett, a történetben mindig lesz egy még el nem mondott fejezet.
Minden pillanatban létezik egy választás. Belekapaszkodhatunk a múltba, vagy elfogadhatjuk az elkerülhetetlen változást. És engedjük, hogy kibontakozzon előttünk egy szebb jövő. Egy olyan bizonytalan jövő, mely még több bizonytalan szövetséget követel. Bárhogy is legyen, egy új nap közeledik, akár tetszik, akár nem. A kérdés az, hogy te irányítod vagy ő fog irányítani téged.
A család az, akiért harcolsz, és akik hajlandóak érted harcolni.
Nem a szerelem építi a legerősebb köteléket a világon, hanem a kegyes hazugságok.
Soha ne mondd, hogy soha, mert az nem tart olyan soká.
Bizonyosság. Néha jobb nem tudni az igazat azokról az emberekről, akiket szeretsz.
Bármit is teszel, abba azért gondolj bele, hogy ugyanazt a másik is megteheti veled ugyanúgy.
Ha azt kérdezed, hogy hol hibáztál, mit nem vettél észre, vagy mit mulasztottál el, hogy odajutottál, ahol vagy, akkor térj vissza a múltadhoz és kezdd el újra követni a sodrást, ami ebbe a mederbe hozott, de ezúttal engedd, hogy a bábok maguktól mozogjanak, úgy, ahogy a szerepük megkívánja, és ne te mozgasd őket.
Néha ahhoz, hogy megtartsunk valamit, nem kell feltétlenül szorítanod. Bátran nyisd szét a tenyered, és engedd el, amit addig abban őriztél, mert idővel, ami fontos, úgyis visszatér hozzád.
Voltam már néhányszor ilyen helyzetben, és mindig megfogadtam, hogy nem térek vissza oda, ahová nem kell. De vannak esetek, amikor a hely választja ki az embert. Ha már azt kérdezed magadtól, hogy mit és hol rontottál el, jobb ha nyugodtan hátradőlsz és várod az eseményeket, mert azoktól még a válaszaid sem kímélhetnek meg.
Olyan szerettem volna lenni, amilyennek te elképzeltél, de ki lehet annyira jó, mondd? Hogy láthattál meg egy olyan lányt bennem, a lányt, akit addig senki nem látott, a lányt, aki megérdemli, hogy szeressék, és hogy megbocsássanak neki. A lányt, aki… nagyon, de nagyon szeret téged, (…) mindennél és mindenkinél jobban ezen a világon, és akit te nem érdemelsz. Nem érdemled, hogy én szeresselek téged. Elkezdődött valami, aztán ugyanazzal a lendülettel rögtön véget is ért, mert én vetettem véget neki. Hát legyen akkor vége örökre. Isten veled!
Amikor már úgy éreznéd, megvan a megoldás kulcsa, abban a pillanatban jön egy lakatos és lecseréli a zárat. (…) Amikor már azt hinnéd, a rejtvény végénél jársz, nem egyetlen kérdés bukkan fel előtted, hanem az összes újra és újra megjelenik, és azok közül kell kibogarásznod a megfejtést, az egyetlen választ, amely megválaszol minden kérdést.
Nem lehetsz dühös céltalanul, és én segítettem, hogy irányt adhass a dühödnek.