Mindenki hatással van mások életére. Van, amikor ez jól sül el, és van, amikor nem.
Sorozat idézetek
A körülményektől függ az, hogy valami méreg vagy nektár.
Ez egy erőszakos világ, és néha csak az erőszakból ért.
Az élet olyan törékeny, nem igaz? Évtizednyi remények és álmok és egyetlen pillanat, egyetlen hiba elég, hogy minden szertefoszoljon.
Ez a baj az eskükkel: sosem ideiglenesek, egy életre szólnak.
Amíg az ember kicsi, az apját halhatatlannak hiszi, de eljön a nap, amikor rájön, hogy ez nem így van. Az élet nem viccel, még a legerősebbnek is megtalálja a gyönge pontját!
Egy apa reménytelensége az egyik legfélelmetesebb dolog. Egy apa mindig mindent megtesz a fiáért, egy apa, még ha a világ dől is össze, megy, ha a fia hívja. Egy apa a nehéz időkben is ott van a fia mellett, mert az apát és a fiút a lélek köti össze egymással.
Még egész kicsi voltál, amikor anyád bajai elkezdődtek. Akkor borzasztóan magam alatt voltam, nem tudtam, mit tegyek. Csak ültem a széken búskomoran. Te ezt persze láttad, és valószínű meguntad, mert egyik alkalommal odaugrottál hozzám, és adtál egy nagy puszit. Aztán mentél is tovább azzal a lendülettel, mintha csak úgy útba estem volna.
Megtalálhatod azt az embert, akit az emlékeidben keresel? És ha meg is találod, el tudod magaddal hitetni, hogy valóban az ő életét éld? Hogy újra melletted legyenek mindazok, akik számára te már régen megszűntél? A valóságnak rengeteg arca van, és mindig a sajátunkét a legnehezebb felismerni.
Riasztó… egy hazugságokból font kötélbe kapaszkodni, miközben az igazság hegyét akarja megmászni az ember. De a legszörnyűbb, amikor egy ember, akinek mindene megvan, akinek élnek az emlékei, élnek az álmai, él a jövője, ezeket felrúgva inkább kísérteteket kerget.
Mindig félelmetes dolog a múltra visszagondolni, ha a jövőt nem változtathatja meg az ember.
Minden, amiről álmodsz, magában hordozza a megvalósulás lehetőségét, és amíg ki nem iktatod ezt a lehetőséget, képtelen leszel elfelejteni mindazokat, akiket valóban szerettél
Ha elég bárányt terelsz össze, akkor remek családot kapsz. Amit nem a DNS köt össze, hanem a másik iránti odaadás kölcsönös érzése.
A dolgok elkerülhetetlenül szétesnek. Az életünket az minősíti, hogy hogy tudjuk újra összerakni.
Mindegy, milyen erősek vagyunk. Nem mindig válthatjuk meg a világot.
Könnyű elmenekülni a rossz érzések elől. Sokkal nehezebb elviselni a csapást, és újra felállni belőle. De egy család mindig ezt teszi.
A bűn Pantheonjában a gyilkosság kevésbé alávaló, mint az árulás.
Ha elveszítünk valakit, gyászolunk. De csak magunk miatt tesszük, mert hiányzik nekünk.
Az embereket nem az ígéreteik minősítik, hanem a dolgok, amiket tesznek.
Nem születünk jónak vagy rossznak. A sorsunkat az határozza meg, hogy milyen döntéseket hozunk.