Nehéz elválasztani a művészetet a művésztől.
Művészet idézetek
Amikor leülsz alkotni, nem lehetnek korlátok. Az alapgondolatnak nem annak kellene lennie, hogy „hányféleképpen tudjuk ezt eladni?”. Ez annyira messze áll a zene valódi szellemiségétől.
Különös, hogy minél idősebb lettem, annál inkább érdekelt az építészet. Az építészetet festői tehetségem természetes kiegészítőjének tekintettem s bensőmben örültem annak, hogy a művészi keret kibővült. Nem sejtettem, hogy egykor másként lesz.
A komédiázás számomra a nevetés, az esendőség költészete.
A művészet lényege, hogy megfogalmazza, amit egy átlagember nem tud.
Az alkotás élménye semmi máshoz nem hasonlítható. Megírni valamit nagyobb élményt jelent, mint előadni, bemutatni azt.
Kerényi nagyon jó igazgatóm volt. Minden évben beiktatott a műsortervbe egy olyan előadást, amelyet miattam játszott a színház. Én persze még egy másik Kerényi Imrével dolgozhattam együtt. Egyetértek Fáy Miklóssal, aki azt mondta, kár, hogy a színházat felcserélte a politika színpadával.
Nem akarok mindig új stílust létrehozni. Ez unalmas. Azt akarom, hogy az emberek felismerjék a képeimet, és ez fontosabb, mint az, hogy mindig új dolgokat találjak ki.
A művészet azt jelenti, hogy megmutatod a világnak, amit mások nem látnak.
A művészet az, amikor a látvány és az érzés összefonódik.
Minden olyan előadás, amely kicsiknek készült, fontos, hogy minőségibb legyen, mint egy felnőtt előadás. Ott a jövő színházi közönsége.
Tíz deka közérthetőség többet ér, mint egy kiló művészet. Semmit nem ér az a színház, ahol az első perctől az utolsóig nem értem pontosan, hogy miről van szó.
Több mint hatvan évet töltöttem rendezéssel színházban, filmen, televízióban, és több mint ötven évig tanítottam, ezért általában rendezőnek meg tanárnak tartanak, de mindig szerettem írni.
Leonardo da Vinci. Ő minden területen géniusz volt, érdekel a sokoldalúsága, a zsenialitása, a találmányai, színkeverése, rajztechnikája; megkérdezném tőle, honnan jött a harckocsi és az ejtőernyő ötlete, hogyan fért mindez bele az életébe, és hogyan tudta összeegyeztetni őket, hogyan tudott mégis igényesnek maradni, miért nem festett többet, miért nincs kész a Mona Lisa…
El tudnám viselni, ha gazdag hercegnek születtem volna, mert akkor élhetnék csak a művészetnek anélkül, hogy annak anyagi oldalával kellene foglalkoznom, így viszont van rajtam nyomás. Nagyon élvezném, ha több időt tölthetnék a gyerekeimmel és a saját projektjeimmel, sőt akkor azok mecénása is lennék – nagyon hiányolom a mai világból az igazán önzetlen és bőkezű mecénásokat, hiszen a művészet sosem volt önfenntartó. Manapság kevés mecénás van, miközben egyébként nagyon sok a gazdag ember.
Ide figyeljen, a művészet lényege nem az, hogy mit , hanem hogyan.
Mindegy, ki honnan jön, a moziteremben együtt nevetünk, együtt érzünk, együtt remélünk, ebben rejlik e művészeti ág ereje. Ez adja meg a fontosságát, ezért fontos a számomra. A filmcsinálás nem egyszerűen a szakmám, a filmcsinálás az életem.
– mondta a színész, miután 2025. november 16-án átvette az életművéért járó Oscar-díjat.
Csak a művészet költött világában találtam valamelyes kielégülést, s hivatásomul választottam, hogy ezt a költött világot életre keltsem, s közben bohém módra és lázongva éljek, s ellenségesen nézzem, ne az emberiséget, hanem az emberiség torz kinövéseit, amelyeket a magántulajdon és az ipari forradalom együtt hozott létre. A „szeressük egymást” elvét képtelenségnek találtam, látva, hogy az emberi társadalom szeretetre nem méltó, utálatos osztályokra tagolódik.
Fazekas vagyok. A jó áruhoz, jó agyag kell. És a jó fazekas csak saját agyagból dolgozik. Mindennek titka a megfelelő agyag. Én szárítom, én gyúrom kisebb tömbökbe, és alaposan válogatom. Az áru szépsége sokban függ az agyag minőségétől. Csak jó agyagból lesz a forma dinamikus és a felület csillogó. Sokan akár húsz évig is kezelgetik az agyagot. Kisasszony, feladhatnék én egy ilyen tradíciót?
A művészeknél néha csak a siker választja el a zsenit az őrülttől.
