1584. május 19. - 1645. június 13.
japán kardforgató, filozófus, tanító
Miyamoto Musashi idézetei a fegyelemről, a stratégiáról és a belső egyensúlyról szólnak. A legendás szamuráj szerint a győzelem a részletekben rejlik, és önmagunk legyőzése a legfontosabb diadal. Tanulj a kardforgató mestertől: Őrizd meg a belső csendet, bármekkora vihar dúl is körülötted.
Amikor tested nyugalomban van, légy éber, amikor pedig tested gyors mozgást végez, lelked őrizze meg nyugodtságát. Lelkedet ne a tested irányítsa, a test mozgását pedig ne befolyásolja lelkiállapotod. Lelkedre terjeszd ki figyelmedet, és ne a testre, a figyelem pedig mindig legyen az adott helyzetnek megfelelő. Ne törődj azzal, ha lelkiállapotod kívülről szemlélve gyengének is látszik. Belül kell erősnek lenned. Ne hagyd, hogy ellenfeled beléd lásson.
Ne tartsd kardodat két kezedben lóháton, futás közben, mocsaras, lápos területen, vizes rizsföldön, köves talajon, meredek úton vagy tömegben.
Amikor lelkesen foglalkozol valamivel, ám még nem léptél rá az Igaz Útra, hiába hiszed azt, hogy jó az, amit teszel, az igazság oldaláról nézve nem a Valódi Utat követed. Ha nem ismered a Valódi Utat, akkor a legkisebb eltérésből is később óriási hibák származnak majd.
Értelmetlen úgy meghalni, hogy fel sem használtad az összes fegyveredet.
A kard mozgásában vagy a kéz munkájában a legrosszabb, ami előfordulhat, ha egy pillanatra megtörik a mozdulat. A megtorpanó kéz halott kéz, a mozgó kéz élő kéz. Ezt vésd jól az eszedbe.
Általánosan elfogadott tény, hogy a harcos hitének ereje a halál kételyek nélküli elfogadásában áll.
Addig, amíg nem ismered meg a valódi Utat akár a buddhizmussal, akár bármi mással kapcsolatban, addig mindig azt fogod hinni, hogy csak az a helyes és csak az a jó, amit te teszel. De ha tiszta szívvel nézed, rádöbbensz, hogy saját egód és előítéleteid miatt tértél le a helyes útról.
A mai harcművészetekben – természetesen a jumit is beleértve – csak látványos technikák vannak, de a valódi harcban bevethető technika vajmi kevés akad. Ezek a harcművészetek a kellő időben alkalmatlanok.
Nama bjóhó ókizu no moto – japán közmondás, jelentése: „A féltudás sérüléshez vezet”, azaz akinek kiforratlan még a technikája, de úgy tesz, és azt gondolja, mintha ő lenne a legjobb, és mindent jól csinál, az a vívás közben könnyen megsérülhet.
Ha nem tanulsz, nem fogod látni és érteni az összefüggéseket a múlt és a jelen dolgai között. Nem számít, milyen okos és ügyes vagy, tanulás nélkül lépten-nyomon akadályokba fogsz ütközni.
Ugyanúgy, ahogyan a fegyvereid között sem, úgy az életben sem tehetsz különbséget rokonszenv alapján. Amikor az általad nem kedvelt dolgokat figyelmen kívül hagyod, nem foglalkozol velük, akkor az előbb-utóbb a hátrányodra válik.
Az én útmutatásom a következő: mindig és minden körülmények között azt gyakorold, ami hasznos lehet neked. Ez az igazi Út.
A köztudatban az él, hogy a busi élet lényege a halálra való felkészülés. Pedig a halál nem csak a busik életére korlátozódik. Akár pap, akár nő, akár paraszt vagy akár alacsonyabb rangú is az ember, ugyanúgy lennie kell kötelességtudatának, ugyanúgy találkozhat a szégyennel, de ugyanúgy el kell fogadnia a halált is.
Bármit próbálsz is ki életedben először, az kezdetben nehézség elé fog állítani.
Egy igazi harcos még a fürdőbe is magával visz legalább egy életlen vagy fakardot.
Röviden szólva: az én iskolám Útja, hogy bármilyen fegyverrel, bármikor győzni tudj.
Az ürességben benne van az erény, de nincs benne a rossz. Lelked akkor válik üressé, amikor birtokában leszel a bölcsességnek, a tudásnak, és amikor rálelsz magára az Útra.
Ha bemegyünk egy nagy erdő belsejébe, és eldöntjük, hogy még beljebb megyünk, a végén megint egy bejárat előtt leszünk.
Teljességgel tökkelütöttnek kell ahhoz lenni, hogy valaki ne tudja megkülönböztetni a jót a rossztól, a helyest a helytelentől.
A hétköznapi életedben is, ha csak a probléma elkerülésével foglalkozol, vagy azzal, hogy kihúzd magad a problémás helyzetekből, illetve megkerüld azokat, akkor ez az érzés ivódik beléd, és mindig a külső körülmények fognak irányítani.
Miyamoto Musashi japán kardforgató mester, szamuráj és stratégiai gondolkodó, akit a japán történelem egyik legnagyobb kardvívójaként tisztelnek.
Több mint 60 párbajban maradt legyőzetlen, miközben életét a fegyelem, a bölcsesség és a folyamatos önfejlesztés határozta meg.
Leghíresebb műve, az Öt gyűrű könyve ma is alapmű mindazok számára, akik a stratégia és az életfilozófia mélységeit keresik.
A Miyamoto Musashi idézetek különlegessége, hogy nem csupán a kardforgatásról, hanem a lélekről, az önuralomról és a belső erő megtalálásáról szólnak.
Szavai arra tanítanak, hogyan lehet megőrizni a nyugalmat a legnagyobb kihívások közepette, miként kell felkészülni a küzdelemre, és hogyan válhatunk mesterré a saját utunkon.
Az itt összegyűjtött idézetek inspirációt nyújtanak mindazoknak, akik hisznek a kitartás, a fegyelem és a szellemi erő fontosságában – legyen szó harcművészetről, munkáról vagy a mindennapi élet küzdelmeiről.
