TAVASZ virít, s száz rózsa nő
Orcádnak Édenében,
S szemed kerűletében
Május mosolygó napja jő.
Ha egyszer boldogtalan leszel a hegyek között, ha egyszer vissza kívánsz jönni, vár a Balaton, s mindig várlak én.
Szeretve, szerettetve:
így vagy életem kedve.Nyugalmam jóban rosszban
nyugodjék te karodban.
Hirdesse minden, mennyire szeretlek;
föld, ég, virág, amire lépsz: a fű!
Egy pillanatra sem szabad feledned,
mert ez az érzés örökéletű.
Jóban csalódva, űzve rosszban,
szeretlek mindeneknél jobban.Sorsod, szűkmarkú sorsom jussa,
áldassék, mert enyémmel futja.
A drog semmi ahhoz a függőséghez képest, amit irántad érzek.
Egy nap csak kétszer gondolok rád – amikor egyedül vagyok, és amikor valaki mással.








