A karácsony a világ legnagyobb születésnapi ünnepsége! Erre ugyanis az egész világon mindenki hivatalos. És ez évszázadok óta így van.
Karácsony van. Be kell rúgjunk, mert a világban történik valami, mi pedig utáljuk a világot.
Alkohol idézetek, Karácsony idézetek, Vicces karácsonyi idézetek, Világ idézetek
Kapcsolódó személyek / kategóriák
Mindjárt itt a karácsony. Az ünnep, amit mintha arra terveztek volna, hogy akinek nincs családja, az a lehető legrosszabbul érezze magát.
A születésnap csak az enyém. Boldognak érzem magam egyedül is. De a karácsony olyan érzés, mintha mindenki születésnapja lenne. Annak a napnak mindenki a főszereplője. Mindenféle ok nélkül köszöntjük egymást, és jól érezzük magunkat. Szeretem ezt a fajta indok nélküli boldogságot.
A cigányoknál az a szokás, hogy karácsony reggelén csak férfi vagy fiú mehet be elsőként idegen házba. Mi nyomban eleget is tettünk az ünnep tisztességének. Ilyenkor hosszú köszöntők hangzanak hízelgő jókívánságokkal, aztán, ha valakit megkínálnak, nem illik visszautasítani, jó szívvel adják. Nagyon lenézik azt, aki ünnepeken nem tudja megkínálni a vendégét. Ha máskor nincs, hát istenem, a szegénységet nem kell szégyellni. De karácsonykor igen.
A mi családjaink számára a karácsony jelentése különbözött ugyan a keresztényi megfogalmazástól, szellemisége azonban áthatotta és áthatja a zsidó otthonokat is. A zsidó családi élet lényege ugyanis a szeretet meghitt légköre dominálta szolidaritás. Ebben az értelemben magam is mindig érzékeltem azt az ünnepi hangulatot, amit ezek a napok sugalltak. Ugyanakkor – ahogy múltak az évek és tágult a horizontom, kialakult a rálátásom a világra, meg hát szereztem némi tapasztalatot a magam bőrén is – eltöltöttek ambivalens érzések is a „szeretet ünnepével” kapcsolatban. Miért tart csupán két-három napig a szeretet? Egyfajta fegyverszünet, hogy azután folytatódjon a gyűlölködés?
Valami történik velük karácsony előtt, valahogy, nem is tudom, szétárad bennük a lélek.
Sose felejtem el a pillanatot, amikor először megláttalak. Egyszerre keveredett bennem a szerelem első látásra érzés a karácsony izgalmával, amikor reménykedsz, hogy az ajándékot kibontva megkapod, amire hónapok óta annyira vágysz.
A karácsony a puszta jelenlétével a háborúskodókat is fegyverszünetre kényszeríti, kis időre az ellenségek is békét kötnek egymással, a szerelmeseket pedig még nagyobb szerelemre ösztönzi, a kevésbé szeretőket fokozottabb szeretetre, mert ez a karácsony. A szeretet, tisztelet, béke ünnepe. A család ünnepe. Az élet ünnepe. Miért? Miért nem lehet ez mindig így? Mert karácsony csak egyszer van egy évben. És hiába szeretnénk, hogy egész évben az legyen, a nagy rohanásban megfeledkezünk róla. És a szeretetről is. Meg a békéről. Meg az egymás iránti tiszteletről. És sajnos, még a családról is. Pedig ez a mesés érzés a szívünkből ered. De hová rejtjük a szívünket a zord hétköznapokon?
A karácsony sosem volt a kedvenc ünnepem – sokkal inkább halloween típusú lány vagyok.
Egyik ünnep sem a tízfogásos vacsorától vagy a fogkefével csillogóra suvickolt lakástól lesz az igazi. Hanem csakis az egymásra szánt időtől, figyelemtől, a közös élményektől!
Igazából ez a karácsony lényege. Az együtt töltött idő. Senki sem lesz boldogabb attól, ha minden tökéletes, a közös élményektől viszont igen.









