A karácsony a puszta jelenlétével a háborúskodókat is fegyverszünetre kényszeríti, kis időre az ellenségek is békét kötnek egymással, a szerelmeseket pedig még nagyobb szerelemre ösztönzi, a kevésbé szeretőket fokozottabb szeretetre, mert ez a karácsony. A szeretet, tisztelet, béke ünnepe. A család ünnepe. Az élet ünnepe. Miért? Miért nem lehet ez mindig így? Mert karácsony csak egyszer van egy évben. És hiába szeretnénk, hogy egész évben az legyen, a nagy rohanásban megfeledkezünk róla. És a szeretetről is. Meg a békéről. Meg az egymás iránti tiszteletről. És sajnos, még a családról is. Pedig ez a mesés érzés a szívünkből ered. De hová rejtjük a szívünket a zord hétköznapokon?
