493 idézet
Mindig is Harry volt az etalon, a szilárd talaj, a megbízható karakter. Ilyennek is kellett lennie ahhoz, hogy mi, többiek táncolhassunk körülötte. Draco fennhéjázása, Ron viccei, Hermione éles elméje, Hagrid esetlen jószívűsége, Voldemort gonoszsága, Dumbledore bölcsessége: mindezek Harry állandó, megingathatatlan szilárdságának tükrében nyernek értelmet.
Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogyan viselkednek. Én Higgins professzor úr számára mindig csak egy virágoslány maradok, mert ő mindig úgy fog viselkedni velem, mint egy virágoslánnyal. De maga előtt úrinő lehetek, mert maga mindig úgy fog viselkedni velem, mint egy úrinővel.
Egy hosszú és sikeres kapcsolat titka a sűrű távollétekben rejlik. Ettől mindig minden újszerűnek tűnik. Nincs idő az amúgy elkerülhetetlen unalomra.
Nincs idő. Nincs időm. Nincs időm erre. Hogy mindig várjak valakire. Hogy mindig várjak, aztán bocsánatot kérjek, aztán megint várjak. Hogy én legyek a második, a B-terv, a mellékszereplő.
Az a nem mindegy, hogyan emlékszel majd vissza erre a viszonyra. Melyik leszel te? A szomorú szerető, mert nem tudtad magadhoz láncolni, vagy a boldog, mert teljes odaadással élted át az együtt töltött idő minden egyes momentumát.
Úgy gondolom, a kapcsolatunk és az együtt töltött idő csak kettőnkre tartozik, senki másra. Ezeket az értékes, múló pillanatokat úgy őrzöm, mint valami törékeny, értékes tárgyat.
Az én kapcsolatom az emberekkel mindig a kamera jelenlétében volt hiteles. Én nem vagyok hiteles, ha nem dolgozom. Én nem szeretek beszélgetni. Nem megyek társaságba, nem mondok jó vicceket.
Tudod, én azt hiszem, minden kapcsolat alapja a bizalom, legyen szó akár barátságról, akár szerelemről. Ha ez megtörik, onnantól kezdve mindennek vége. Ha nincs bizalom, akkor semmi sincs.
Bizalom hiánya idézetek, Bizalom idézetek, Kapcsolatok idézetek
Eszembe jutott egy régi vicc. Elmegy a fószer a pszichológushoz: „Doki, a fivérem megőrült! Azt képzeli önmagáról, hogy csirke!” Mire a doki: „Miért nem hozza be?” Erre a fószer: „Behoznám, de szükségem van a tojásokra.” Nos, azt hiszem, mostanában valahogy így vélekedek a kapcsolatokról. Teljesen irracionálisak és őrültek és abszurdak, de folytatnunk kell őket, mert legtöbbünknek szüksége van a tojásokra.
A felséges igazság egyszerre elöntötte lelkemet. Éreztem, hogy az én lelkemet a másokéval láthatatlan finom vonalak kötik össze.
Néha a világmindenség összes titkát meglelheted valaki másnak a kezében.
A kapcsolati sérülések leginkább kapcsolatban tudnak gyógyulni.
Van úgy, hogy találkozunk valakivel, talán sose láttuk addig, de alighogy rápillantunk, érdekel, mielőtt egy szót is váltottunk volna.
Akinek a helyes út mást jelent, azzal nem készítünk együtt terveket.
Mert akik ebben a világban szeretik egymást, és képesek egymásba tekinteni, hogy lássák és megismerjék igazi lényegüket, a fenti világban gyorsan felismerik egymást. Tudják, hogy mily közel kerültek egymáshoz a halandók világában, eggyé válásuk a túlvilágon nagy örömöt fog szerezni.
Az egymást felismerő lelkek összejönnek, az egymást fel nem ismerők pedig ellenségesen állnak szemben.
Ma már az emberek jóformán csak a saját testi és lelki javítgatásukkal foglalkoznak. Sportolnak, kocognak, futópadoznak, mozgatóöltönyökben rázatják magukat. Meditálnak, jógáznak, többféle kócshoz, mesterhez és mágushoz folyamodnak. KI-ki magára figyel, nem a másikra. Hiába szövögetjük a kapcsolati hálónkat egy életen át, mire legnagyobb szükségünk lenne rá, semmivé lesz.
Ő a tükör, amitől mindig is féltem. Az a másik felem, aki nem azért jött, hogy megmentsen, hanem hogy szétszedjen, és megmutassa, mi van a romok alatt, és ha nem is marad…már akkor is örökre itt lesz bennem.
A kapcsolatok kemények. Szerencsés vagy, ha találsz valakit.
