A szeretet és az igazság olyan szoros egységet alkot, hogy gyakorlatilag nem is lehet őket szétválasztani. Olyanok, mint ugyanannak az éremnek két oldala.
Megtanultam, hogy a kimondott szó és az igazság között mindig van egy árnyalatnyi különbség, mert a hazugság könnyebben elrejt egy őszinte vallomást.
Az igazság olyan, akár egy régi könyv lapjain a betűk. Várja, hogy kiolvassák.
– Harry Potter és az azkabani fogoly (2004)
Megtanultam, hogy néha ki kell lépnünk az egónkból, mert csak így ismerhetjük fel az igazságot. Ezért amikor nehézségek merülnek fel, azt tapasztaltam, hogy a legjobb ilyenkor feltenni magamnak az egyszerű kérdést: Mi ebből a tanulság?
Az igazságot kemény fából faragták. Nem pattan el az érintéstől, mint a buborék; és hiába rugdossuk egész nap, mint a focilabdát, estére is kerek és teljes marad.
Agyamat sohasem zártam el az új elől, ez elengedhetetlen ahhoz a rugalmassághoz, amely minden értelmes igazságkeresés követelménye.
Elegem volt a mások propagandájából. Én az igazság oldalán állok, akárki hirdeti is. Elsősorban ember vagyok, és mint ember mindent és mindenkit pártolok, ami és aki az emberiség egészét segíti.
Az élet egyik legkegyetlenebb leckéje, hogy alkalmanként rá kell jönnöd, hogy a bolondoknak is lehet igazuk.
Nem neheztelek a bírálatért még akkor sem, ha a hangsúly kedvéért pillanatnyilag eltér a valóságtól.
Az emberek azt mondják, vannak olyan információk, amelyeket muszáj magunkban tartani. Önvédelemből. Ez kétségtelen. Van ilyen része is az elhallgatásnak, amit – ha jogos és szükséges – nevezhetünk alkalmazkodásnak. Ennek nincs negatív hatása. De hol kezdődik az a szint, amikor az elhallgatás már ártani kezd? Az emberek rendszerint rosszul viselik a kritikát, rögtön megindul a hárítás. (…) Persze ilyenkor valójában csak elkezd fájni annak a kimondott információnak az igazságtartalma.
Abban a percben, abban a másodpercben, amikor elkötelezed magad a szabadságnak, függetlenségnek és igazságnak, akár meg is ölhetik a tested, a lelked akkor is győzni fog.
Ha a helyükre kerülnek azok a dolgok, amelyre mindig is vágytunk, a félelem akkor mutatja meg az igazi arcát, az igazság képében.
Legfőbb kívánságom mindig az volt, hogy megtanuljam az igazságot megkülönböztetni a tévedéstől, avégből, hogy tisztán lássam, miképpen kell cselekednem, s biztonsággal haladhassak előre ebben az életben.
Két igazság van, amit nem lehet félremagyarázni, csak elviselni. A születést és a halált. Az összes többi csak a töltelék.