1955. október 28. -
amerikai üzletember, szoftverfejlesztő, feltaláló, filantróp
Ahogy a kamaszok többsége, én sem törődtem akkoriban túl sokat azzal, hogy mit hozhat majd a távoli jövő. Annyit tudtam, hogy tudós akarok lenni, vagy esetleg ügyvéd, mint az édesapám. Abban a zsenge korban még nehéz elképzelni, hogy az iskolában tanult tananyag, hogyan változik át valós élettapasztalattá, és a feleléskor adott helyes válaszok miként képezik majd a távoli karrierünk gyakorlati alappilléreit.
Igen inspiráló látni, hogy egy ember addig törekedett, míg meglátta, hogy a tudás önmagában a legszebb dolog.
Kapcsolódó személyek / kategóriák
A túlbonyolítás minden újjászervezési program halála, különösen azoké, amelyekben technikai elemek is vannak.
Nem mondom, hogy szörnyű szerepelni a világ leggazdagabb embereinek a listáján, de azt tisztázni szeretném, hogy nem is pozitív dolog. […] Szerintem a világ sokkal jobb hely lenne, ha a milliárdosok sokkal több pénzt adományoznának el önként.
Az emberek sok mindent mondanak majd rólam miután meghalok, de teszek róla, hogy azt ne tudják köztük említeni, hogy gazdagon haltam meg. Túl sok sürgős probléma vár megoldásra a világban ahhoz, hogy tartogassam ezt a pénzt, amellyel embereken lehetne segíteni.
Az ismert mondás: „a tudás hatalom” gyakran arra ösztönzi az embereket, hogy felhalmozzák és visszatartsák az információkat, mert azt képzelik, hogy a visszatartott információk nélkülözhetetlenné teszik őket. Tévedés. A „hatalom” nem a visszatartott, hanem a másokkal megosztott tudásból fakad. Ennek a felfogásnak pedig a cég értékszemléletében és jutalmazási gyakorlatában is tükröződnie kell.
Minden húsz évben kockáztatni kell. A Boeingnél, a világ egyik legnagyobb repülőgépgyártójánál hagyomány, hogy néhány évtizedenként a cég mindent feltesz a legújabb repülési technikákra.
Amikor kijön egy szoftver, még ha nem is tökéletes, a fogyasztók lelkesen fogadhatják, és visszajelzést adnak, hogyan lehetne javítani rajta mindaddig, amíg a nettó nyereségük elég magas…Hasonlítsuk ezt össze a gyógyszer- vagy vakcinagyártással. Egy új gyógyszert jóval nehezebb piacra dobni, mint új szoftvert előállítani. Aminek így is kell lennie, tekintve, hogy ha egy gyógyszer megbetegíti az embereket, az sokkal nagyobb baj, mint amikor egy szoftvernek hibái vannak. Az alapkutatástól és a gyógyszer kifejlesztésétől kezdve a tesztelés és jóváhagyás összes szükséges lépésén keresztül hosszú évekbe telik, amíg egy új gyógyszer eljut a betegekhez. Ha viszont megvan a pirula és hat is, újat előállítani belőle már nagyon olcsó.
A cégeknek kevesebb időt kellene azzal tölteniük, hogy pénzügyi adataikat takargatják az alkalmazottak elől, többet azzal, hogy megtanítják őket arra, miként értelmezzék azokat, és hogyan reagáljanak rájuk.
Akár kormányzati vezetők vagyunk, akár vállalkozók vagy hajszolt életű, kevés szabadidővel rendelkező egyszerű szavazók (vagy mindezek egyszerre), mi is tehetünk valamit a klímakatasztrófa elkerüléséért.
Az elfogyasztott élelmiszerből adódó kibocsátások csökkentésének van még egy módja: ha kevesebbet pazarolunk. Európában, illetve Ázsia és Fekete-Afrika iparosodott részein az élelmiszer több mint 20 százalékát egyszerűen kidobják, hagyják megrohadni, vagy más módon pocsékolják el. Ez rossz azoknak, akiknek nem jut elegendő étel, rossz a gazdaságnak, de rossz a klímának is. Az elpazarolt élelmiszer elrohadása minden évben annyi metánt termel, amennyi 3,3 milliárd tonna szén-dioxid felmelegítő hatásának felel meg.
Az, hogy a dolgozók mennyi felelősséget hajlandók vállalni, nem annyira a szervezeti struktúrától, mint inkább a szervezeti légkörtől függ.
A klíma olyan, mint a fürdőkád, amely lassan megtelik vízzel. Még ha egészen lassú sugárban töltjük is, a kád előbb-utóbb megtelik, a víz pedig kiömlik a padlóra. Ezt a katasztrófát kell elkerülnünk. Ha csak azt tűzzük ki célként, hogy csökkenjen a kibocsátás – de ne álljon le –, az nem lesz elég.
A jó igazgató egyik legfontosabb ismertetőjele az, hogy farkasszemet néz a rossz hírrel, és inkább felkutatja, mint átsiklik felette. Először azt akarja hallani, mi nem stimmel, mielőtt megtudná hogy mi stimmel. Nehéz megfelelően reagálni a kiábrándító hírekre, ha az ember nem kapja meg őket időben.
A túlbonyolítás minden újjászervezési program halála, különösen azoké, amelyekben technikai elemek is vannak.
A fertőző betegségek kisebb figyelmet kapnak, mint mondjuk a rák, vagy a szívbetegségek, mert a fejlett országokból – ahonnan a legtöbb kutatás származik – már szinte teljesen kiszorították a járványokat.
Az influenza, ami már hosszú ideje az életünk része, évente 400 ezer ember halálát okozza. Elképesztő, hogy mennyi mindent nem tudunk az influenzáról.
Izgalmas a Bitcoin, hiszen rávilágít arra, hogy a pénzmozgás milyen olcsó lehet. A Bitcoin jobb, mint a pénz. Fizikálisan nem kell ugyanazon a helyen lenned, sőt a pénz igen kényelmetlenné válhat a magas tranzakcióknál.
Nagyobb pusztítást végezhet egy olyan vírus, ami akkor is fertőz, miközben az emberek nem érzik magukat annyira rosszul, hogy ne repülnének vagy ne menjenek el a piacra, mint egy esetleges háború.
Pontosan tudjuk, hogy hány gyerek betegedett meg gyermekbénulásban tavaly: 1625-en. A húsz évvel ezelőtti adatokhoz képest ez nem sok. Bizonyára vannak, akik azt gondolják, hogy ez nem is rossz arány, de jelenleg semmi sem garantálja, hogy a betegség megmarad a jelenlegi szinten. Vagy megszüntetjük teljesen vagy visszatérnek az évi több tízezer vagy több százezer megbetegedési állapotok.
Bill Gates amerikai üzletember, filantróp és a Microsoft társalapítója, akinek gondolatai generációkat inspiráltak az innovációra, a tanulásra és a felelősségteljes gondolkodásra. Életútja bizonyíték arra, hogy a tudás, a kíváncsiság és a kitartás képesek megváltoztatni a világot.
A Bill Gates idézetek középpontjában az önfejlesztés, a technológiai fejlődés és az emberiség jövője áll. Szavai arra ösztönöznek, hogy ne féljünk a hibáktól, hanem tanuljunk belőlük, és mindig a hosszú távú célokra fókuszáljunk. Filozófiája szerint a siker nemcsak az egyéni teljesítményről, hanem arról is szól, hogyan tudjuk tudásunkat mások javára fordítani.
Ezek az idézetek inspirációt adnak mindazoknak, akik hisznek abban, hogy a világ fejlődése a gondolat erejéből indul ki. Gates üzenete egyszerű, mégis mély: dolgozz keményen, tanulj folyamatosan, és használd a tehetségedet arra, hogy jobb hellyé tedd a világot.
