A válogatott hazugságok épp annyira a segítségünkre lehetnek, mint az igazság.
Statisztikailag egy átlagember egy csevegésben háromszor hazudik tíz perc alatt. És ez csak egy átlagember.
Azt mondják a gyakorlott hazug ért leginkább a megtévesztéshez. Pedig a gyakorlott megrögzött hazudozó többnyire csak önmagát téveszti meg; legkönnyebben annak a hazugsága talál hitelre, aki egész életében igazmondó volt.
Hogy hazudtam-e valaha? Most hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem, legalábbis ami a kegyes hazugságokat illeti, hogy milyen csinos vagy ma, drágám, vagy milyen kellemes illata van ennek a parfümnek, meg ilyesmi. Az ember néha puszta jó szándékból füllent, máskor nagyon is tudatosan manipulál.
Időről időre kisebb hazugságokhoz folyamodom, ha azzal, hogy az igazságot egy kicsit kiszínezem, a másiknak vagy magamnak jót cselekszem. Más lapra tartoznak azok a hazugságok, amelyek mögött szándékos károkozás áll, valamint a patologikus és visszatérő hazugságok. A túl sok valótlanság eltorzítja az igazságot, és idővel már nehéz lesz megkülönböztetni egymástól a hazugságot és az igazságot.
Ha hazudok, néha ezzel jobban leleplezem magam, mintha ragaszkodnék az igazsághoz. Tehát a magam módján mindig őszinte vagyok, akár akarom, akár nem.












