A hazugság magunk védelme. Kell.
Egy csipetnyi igazsággal egy teljes kondér hazugságot fogyaszthatóvá varázsolhatunk.
Minden női hazugságban van egy szemernyi igazság. Ez az ő hazugságuknak erkölcsi alapja. Épp ezért veszedelmes. A valóság egy csonka földdarabján vetik meg lábukat, s oly meggyőződéssel, elszántsággal, jóhiszemű hévvel tudják védeni hazugságukat, mintha az igazságot védenék. Lehetetlen őket innen kilendíteni. Azt, ami van, rugalmasan idomítják ahhoz, ami nincs.
Az első gondolat általában hazugság. Vicino azt mondja: írj le valamit magadról, és utána írd az ellenkezőjét. Aztán készülj fel lelkileg, hogy a második állítás az igaz.
A jó hazugság titka, hogy egy csipetnyi igazságot csempészel a sorok közé.
Kiszínezhetjük az igazságot vörösre, lilára és zöldre, meggyőzhetünk arról, hogy a fekete valójában fehér, de hazugságot a szánkon nem ejthetünk ki.
Az igazság létezik – csak a hazugságokat kell kitalálni.
Emlékszel, mit mondtál nekem ott lenn, a kacsáknál? „Nem az a baj a felnőttekkel, hogy hazudnak nekünk, hanem az, hogy minket is hazudni kényszerítenek.” Ez volt az a mondatod, amiből rájöttem, hogy te attól félsz, hogy felnőtté válsz, és ezzel te is hazug leszel.
Hamisságot szól egyik a másiknak; hizelkedő ajakkal kettős szívből szólnak.
Én nem vagyok hazug. (…) Talán hazudtam egy perccel ezelőtt, de az csak egy hazugság volt. Egy kis hazugságtól még nem lesz valaki hazug.








