Utálni valakit olyan, mint mérget inni, és várni, hogy a másik haljon meg.
Ha tehetetlennek érezzük magunkat az ismeretlennel szemben, haragra gyúlunk, hogy tápláljuk a sorsunk feletti ellenőrzés illúzióját – még abban az esetben is, ha dühünk saját magunk ellen irányul.
A haraggal kapcsolatos problémáink zöme abból fakad, hogy nem vagyunk hajlandók feldolgozni valamit, amit mások követtek el ellenünk ( s ami dühöt kelt bennünk), vagy amit mi magunk műveltünk ( s ami bűntudatot és szégyenérzetet ébreszt bensőnkben) -, vagyis nem akarunk szembenézni a fájdalommal.
Légy ura indulatodnak, mert ha az nem engedelmeskedik, parancsolni fog.
A béke arra való, hogy az ellenfelek elfelejtsék haragjukat. A harag átmenet, a béke állandó.
Soha ne felejtsd el, hogy egy ember mit mond neked, amikor dühös.










