Valaminek lennie kell odaát. Én azt gondolom, hogy az élet valamilyen formában mindenképp megy tovább. Az élet és a halál kettős fogalom, az egyik nem létezik a másik nélkül.
Halál idézetek
515 idézet
Már sokszor gondolok a játszma végére… és sosem rossz kedvvel. Egyelőre. Egyre élénkebben figyelem, mi minden történik a környezetemben. Eddig is figyeltem, de most még élénkebben.
Azt mondják, a háborúban elesettek hősök. Ugyan miféle célért halnak meg? Hiszen a másik oldalon állókról is ezt hirdetik, ők is ugyanazokért az elvekért halnak meg. Istenem, pedig micsoda érték minden egyes élet!
Leélni egy életet a
növekedő halállal.
Ez a legeslegkevesebb,
mit az ember
– tetszik vagy sem –
elvállal.
Pihenhetünk,
élettől-, bűntől-, örömtől-szabadultak
föld alatti súlytalanságban
feledve jövőt, jelent, múltat.
Az vesse rám az első követ, aki biztosan eltalál, mert meghalni nem szeretek, de ha muszáj: egyszer bőven elég.
Az ismeretlentől lehet félni, de a haláltól… A születésünktől sem félünk, adomány az is, ez is. Nem úgy hiszek a túlvilágban, mint a keresztények, s nem úgy, mint az ezoterikusok. Nem a mennyországban és nem a nirvánában, egyszerűen a végtelenben hiszek – ami valóban félelmetes, hiszen földolgozhatatlan a mi végességünkben. Születésünktől a halálunkig mindent behatárolunk. Odakinn nincsenek mértékegységek… Kitaláltuk a centimétert, az időt, hogy élhetővé tudjuk tenni a létünket. De hol vagyunk mi a végtelenben?










