Nagyon is puhaszívű ember semmiképpen sem alkalmas arra, hogy elvadult időkben katonákat vezessen… A földre rászabadult poklot még senki sem csendesítette le azzal, hogy angyalszárnyakkal legyezgette.
Mi, magyarok, a múlt tanulságait megszívleltük, és az egykori ellenségek ma mint barátok egymásra találtak. Szerencsétlen dolog, hogy viszont azoktól, akikkel a múltban egyesülten védtük déli határainkat, ma mélyen gyökerező ellentétek választanak el.
A háború elvesztése a német nép számára a legnagyobb igazságtalanságot jelentené, a győzelem viszont a legnagyobb igazságot szolgáltatná.
A francia kulturált nép és a hadműveletekre hadműveletekkel válaszolt. A bolsevistáknál más a helyzet. Itt olyan érzéketlen vad harcosokkal állunk szemben, akik csak akkor adják meg magukat, amikor már minden oldalról lövik őket. Stratégiai hadműveletek nem hatnak rájuk,nem veszik tudomásul vagy éppen észre sem veszik azokat. Az oroszok olyan érzéketlenül reagálnak, mint amilyen érzéketlenek maguk is. Az érzéketlenség elleni háború sokkal nehezebb, mint a modern nyugat-európai szempontok szerint harcoló hadsereggel vívott küzdelem.
(Joseph Goebbels: Napló – 1941. november 30.)
Nem képzelhetni átkosabb, undokabb bűnt, mint játszani a polgárok vérével s egy nemzet nyugalmával.
Minél nagyobb az a tömeg, amelyre hatást kell gyakorolni, annál kevésbé legyen magas a propaganda szellemi színvonala. Ha tehát a propaganda a háborúban való kitartás fokozását célozza, és éppen ezért az egész népre irányul, a túlságosan magas szellemi előfeltételek kerülésére a legnagyobb gondot kell fordítani.
A propaganda a háborúban a célhoz vezető eszköz. A cél pedig a német nép létéért folytatott küzdelem volt. Éppen ezért a propagandát is csak az erre érvényes alapelvek szerint lehet megítélni.
Az ellenség háborús propagandájából én is nagyon sokat tanultam. Azok fölött, akiknek ezen a téren is a legtöbbet kellett volna tenniük, az idő nyomtalanul haladt el; részben túlságosan okosnak képzelték magukat annál, hogy másoktól is tanulhassanak, másrészt a becsületes akaratuk is hiányzott hozzá.
Minden olyan üldözés, amelynek nincsen szellemi megalapozottsága, erkölcstelennek tűnik fel, és éppen a nép legértékesebb elemeit készteti ellenállásra, ami végül az igaztalanul üldözött mozgalom szellemi tartalmának elsajátítására vezet. Sokaknál egyszerűen ellenzéki érzületből, amely fellázad egy eszme erőszakos ledorongolása ellen.
Gyermekkoromban sem voltam már távolról sem „pacifista”, és minden ez irányú kísérlet csak öregbítette felfogásomat.
A Führer a propagandát a győzelem jó előkészítésére és erőteljes kihasználására szánja. Fegyverek nélkül nem lehet győzni, de a propaganda segíti a győzelmet.
(Joseph Goebbels: Napló – 1940. augusztus 14.)
A háború nem lehet lagymatag szemlélődés tárgya. Mint egy nemzeti kiáltás kell hogy hasson a népre.
(Joseph Goebbels: Napló – 1940. május 15.)
A Führer megemlíti, hogy egyszerű katonaként az első világháborúban mennyit szenvedett a császári kormány elmaradott propagandája miatt. A haragtól néha sírni tudott volna. Most mi ezt másképp és sokkal jobban csináljuk. Példát mutatunk a világnak hadvezetésünk szellemi fölényéről.
(Joseph Goebbels: Napló – 1940. április 26.)
Háborús hangulat van Brüsszelben. Ugye, amikor én beszélgetek Önnel erről a kérdésről, akkor mi azt mondjuk, hogy orosz–ukrán háború. És érzékelhető, legalábbis az én szándékom szerint, a szavaimból érzékelhető egyfajta távolságtartás, mert ez itt van a szomszédságunkban. Ez egy jelentős konfliktus. Szegény ukránok borzalmasan szenvednek. Százezerszám halnak meg emberek, özvegyek, árvák, lebombázott városok, tehát borzalmas, amit látunk, de ennek ellenére az álláspontunk világosan az, hogy ez egy orosz–ukrán háború. Ez nem a mi háborúnk, ez két szláv nép háborúja, amit minél hamarabb tűzszünettel és béketárgyalással le kellene zárni. Tehát a magyar ember számára ez nem egy olyan háború, amiben mi is benne vagyunk. Ha azonban a brüsszeli vezetőket hallgatom, ők úgy beszélnek a háborúról, mint a saját háborújukról, ugyanis ők benne vannak.
– mondta a Kossuth Rádió “Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában ( 2024. 04. 19.)
Azért mentem Amerikába, hogy az amerikai–magyar politikai barátságot helyreállítsuk. A mostani kormányzattal ez nem megy. Ennek megvan a maga oka. Egy háborúpárti kormányzat, ami most Washingtonban van, demokraták adják az elnököt, és elkötelezettek a háború mellett. Mi meg egy békepárti kormány vagyunk, tehát nem őrölünk egy malomban. Ellenben Trump elnök úr a béke elnöke volt. Az ő esetében sincs szó zsákbamacskáról, hiszen ő már volt elnök, tehát pontosan tudjuk, hogy mi fog történni. Ő az első négy évében lezárt háborúkat. Ő volt hosszú idő után az első olyan elnök, akinek az ideje alatt nem indult háború. Tehát róla tudjuk, az elnöki működéséből tudjuk, hogy ő a béke embere.
– részlet az M1-nek adott exkluzív interjújából (2024. 03. 10.)
Nincs még egy nép, amelyik a maga gazdasági foglalásait nagyobb fegyveres erőszakkal készítette volna elő, és később erélyesebben védelmezte volna meg, mint az angol.
Ha a mi őseink ugyanolyan pacifista felfogást vallottak volna, mint a mai, késői unokák teszik, akkor alig egyharmada lehetne a mai német birodalomnak német kézen.
Senki sem kételkedik abban, hogy egykor ez a föld az emberiség létéért folytatott legerősebb küzdelmeinek lesz a színtere! A győztes mindig a létfenntartás vágya lesz! Ennek tüzében elolvad az úgynevezett humanizmus, a butaságnak, gyávaságnak és a beképzelt több tudásnak ez a keveréke, mint a hó a márciusi nap hevében. Örök harcban lett nagy az emberiség, örök békességben megy tönkre!
Mikor látjuk be végre, hogy egyetlen háborúban sem lehetnek többé győztesek, csak túlélők?
A világ új háborúba fordul, éhes
felhő falja föl egén az enyhe kéket,
s ahogy borul, úgy féltve átkarol s zokog
fiatal feleséged.