Életünk minősége egyenesen arányos a felelősség mértékével, amit az ellenőrzésünk alatt álló dolgokért vállalunk. A felelősségteljes élet azt jelenti, hogy igyekszünk a legteljesebb ellenőrzést gyakorolni mindennapjaink felett.
A legforróbb hely a pokolban azoknak van lefoglalva, akik az erkölcsi válság idején megőrizték semlegességüket.
A becsületes ember nem rakhat könnyelműen tojásokat, nem hagyhatja fészekalját a véletlenre, mint a madár, nem bízhatja magát mások aratására.
Tudomásul kell vennünk, hogy a szerelem sem mentes a veszélytől, hogy azok, akik szeretik egymást, életre, halálra felelősek egymásért.
A jövő világban az orvosok több életért felelnek majd, mint most mi, hadvezérek.
Nagyszerű dolog nagymamának lenni. Az embernek nincs szülői felelőssége.
Semmi nem könnyebb, mint mutogatni másra és mindig várni újabb messiásra.
Igazán senkit sem lehet megkímélni semmitől. Előbb-utóbb szembe kell nézni a dolgokkal.
Hányszor hallottuk életünkben, hogy „örökké”, „soha”, „utolsó”, és hányszor mondottuk ki magunk is őket, és nem éreztünk semmi különöset amellett, mert hiszen tudtuk, hogy az „örökké” mögött nincsen az örökkévalóság, és a „soha” mögött nincsen a végső megsemmisülése valaminek.
A „felelősség” teljes témakörét az ok és okozat tanulmányozása teszi ki, mert az olyan személy, aki semennyi felelősséget sem akar, nagyon szeretne csak okozat lenni, míg annak, aki képes felelősséget vállalni, hajlandónak kell lennie arra is, hogy okozó legyen.
Gyermekeink értékes, Istentől származó ajándékok, s ha valami baj van, egyszerűen kötelességünk melléjük állni, és megtenni mindent, amit csak tudunk.
Hiszem, hogy mindannyiunkban ott bujkál a kalandvágy, ám a legnagyobb kaland az, ha nap mint nap szembenézünk a felelősséggel.
Bolond ember az, aki láncot tesz magának kezére, lábára. Az ígéret – lánc.
Aki egyszer hibásan lépett, és ezzel a lépéssel magával rántott, még sántává is tett egy vakot, nem állhat föl, nem porolhatja le a nadrágját úgy, hogy a vétleneket a porban hagyja.
A halál a pihénél is könnyebb, de a kötelesség nehezebb, mint egy hegység.
Minden ember bizonyos fokú befolyást gyakorol barátjaira és rokonaira. Ez a befolyás hatalmat jelent, és mi mindnyájan felelősek vagyunk ennek a hatalomnak a helyes felhasználásáért.
Az ember sokszor bukik el, de nem hibáztatható, amíg azt nem mondja, hogy valaki ellökte őt.
Az ember soha ne adjon másoknak olyan problémához tanácsot, amelyet önmaga sem tud megoldani.
Élj és cselekedj úgy, mintha minden tőled függne, ám ugyanakkor tudva és örvendezve azon, hogy ez nem igaz.
Ha valakit gúny tárgyává teszel, felelősséget kell vállalnod, ha mások kapva kapnak az alkalmon.