Ha elfogadnák tanaimat, tudniuk kellene: a beteg gyermekágyasokat befogadó szobák nem lehetnek zsúfoltak.
Semmelweis Ignác
1818. július 1. - 1865. augusztus 13.
magyar orvos, „az anyák megmentője”
Semmelweis Ignác idézetei a tudomány, az emberi élet védelme és az igazság melletti kiállás fontosságát hangsúlyozzák. Gondolatai inspiráló példát mutatnak arra, hogyan vezethet a tudás, a bátorság és az elhivatottság maradandó változásokhoz.
A félelem nem etiológiai momentum a gyermekágyi láz szempontjából, mert a puszta félelem nem képes kívülről származó bomló anyagot a szervezetbe juttatni, és félelem következtében nem is termelődhet semmilyen bomló anyag a szervezeten belül sem.
A sok keserű óráért, amelyeket eddig már elviseltem, és azokért, amelyek még előttem állnak, csak az a tudat vigasztal: meggyőződésem szerint cselekedtem.
Természetemnél fogva mindenfajta vitától idegenkedem.
Az évszakok nincsenek hatással a gyermekágyi láz keletkezésére.
Nem én fedeztem fel a klórmész fertőtlenítő hatását, ám e felfedezést hasznosítottam, és úgy hiszem, ha a klórmész semmi egyebet nem teljesített volna, csak azt, amit a bécsi I. Szülészeti Klinikán véghezvitt, egyedül ezzel is eléggé bizonyította volna fertőtlenítő képességét.
A világ tudomására hoztam, hogy az I. Szülészeti Klinikán a 15%-os halálozást 1%-ra csökkentettem azzal, hogy a lázat kiváltó bomló anyagot megsemmisítettem. És mit tett Ön, Udvari Tanácsos Úr?
Gyermekágyasok, megszámlálhatatlanul magas pulzussal, puffadt hassal, száraz nyelvvel, vagyis gyermekágyi lázzal már súlyosan megfertőzött egyének, haláluk előtt néhány órával is esküvel bizonygatták, hogy teljesen egészségesek, csak ne kerüljenek az orvosok kezébe, mert tudták, aki az orvosok kezére jut, az felkészülhet a halálra.
A szülészet az orvostudomány azon ága, amely legfőbb feladatát, vagyis a veszélyeztetett emberélet megmentését, számos esetben igen látványosan oldja meg.
1847 előtt vajon miért nem mondta és írta le senki, hogy „a legnagyobb vakmerőség, hogy valaki olyan kezekkel, amelyek a legalaposabb tisztítás után is még hullaszagúak, terheseken, gyermekágyasokon és vajúdókon vizsgálatokat végezzen”?
A gyermek-ágyi láz legnagyobb részben akkint származik, hogy tanuló és tanulónők szétbomlott állati anyaggal bemocskolt ujjal vizsgálják a szülőnőket…Ennek következtében oly orvosok, kik hullával vagy a fennemlített kóresetekkel foglalkoznak, a gyakorlati szülészetre fel nem vehetők…
– írja az Utasítványban, mely teljes címe: „Utasítvány a pesti m. k. egyetemi, szülészeti kórodán tanuló és tanulónők részére, a gyermek ágyi-láz elhárítása végett”.
Az én tanításom nem arra van ítélve, hogy a könyvtárak porában penészedjék, hanem győztesen hasson a gyakorlati életben…, hogy a szülészeti kórházak rémképei eltűnjenek, hogy a házastárs megtarthassa feleségét, és a gyermek anyját.
Egyesek úgy vélték, a magas halandóság oka abban áll, hogy olyan sanyarú körülmények között élő hajadon lányokról van szó, akik terhességük alatt kenyérkereset végett nehéz munkát végeztek, nyomorúságban és szükségben, nyomasztó lelkiállapotban éltek, talán még vetélést kiváltó szereket is alkalmaztak.
Azok az esetek, amikor a szülész eredményesen tudott beavatkozni, összehasonlíthatatlanul elenyészők az áldozatok számához viszonyítva, vagyis azokhoz az esetekhez képest, amikor a beavatkozása eredménytelennek bizonyult. A szülészetnek ez az árnyoldala a gyermekágyi láz … nemcsak a terápiát tekintettem elégtelennek, hanem a tant is hiányosnak, mert a gyermekágyi láz eddig érvényes kóroktanában … valódi okának nem leltem semmiféle magyarázatát.
A gyermekágyi láz áldozatainak roppant száma komoly fölszólitásként lebegett a tudomány és emberbaráti öntudat fürkészeti vágya előtt, miként ezen ösmeretlen vészt hozó ok fölfedeztessék; nehogy ezentul is 1000 egyén épen rendeltetése betöltésének pillanatában legyen a halál martaléka.
Tanításom arra való, hogy az orvosi tudomány tanítói terjesszék, hogy az orvosló és ápoló személyek az utolsó falusi borbélyig, az utolsó falusi bábáig szerinte cselekedjenek; tanításom arra való, hogy elriasszam a szülőházak rémét, hogy megmentsem a feleséget a férj, az anyát a gyermeke számára.
Bármily fájdalmas, bármily nyomasztó is a beismerés, nem a letagadásban rejlik ellenszere.
Ha a lehetőség nem kopogtat be hozzád, csinálj magadnak egy ajtót.
Mások ezeket keresték még
Semmelweis Ignác, az "anyák megmentője", a modern orvostudomány egyik úttörője volt, akinek gondolatai ma is aktuálisak.
Idézetei az egészségügyi felelősségről, a tudományos igazságokról és az emberi életről szólnak.
Ebben a gyűjteményben Semmelweis legjelentősebb és leginspirálóbb mondásait találod, amelyek tükrözik kitartását, emberségét és forradalmi nézeteit. Fedezd fel a híres magyar orvos örökérvényű bölcsességeit!