Abban, hogy valamit elfogadunk-e vagy sem, nem az játszik főszerepet, hogy az illető dologban van-e gonoszság, hanem az, hogy több-e benne a gonosz a jónál. Nagyon kevés az olyan dolog, ami egészen gonosz vagy egészen jó.
Elfogadás idézetek
Néha könnyű szeretni, de a szeretetet elfogadni nehéz.
El kell fogadni, hogy nem mindig lépünk jó folyóba.
Szerintem az ember egyik legfontosabb feladata az életében -már csak azért is, hogy saját magát elviselhetővé tegye a világ számára-, hogy megpróbálja magát megszeretni, bármilyen nehéz feladat is ez. […] Ha a testedet el tudod fogadni, vagy nagyjából olyannak látod, amilyennek látni szeretnéd, nem kelt benned semmi viszolygást, hogy reggel tükörbe nézz, akkor jó úton jársz. Vannak persze az adottságok, de mégis előjöhet annak az öröme, hogy tudsz változtatni valamin, vagyis elfogadhatóvá teszed saját magad számára a testedet. Ez egy saját magadon aratott nagy győzelem. Én szeretek győzni, pontosabban szeretem ezt a küzdést magammal. Szeretem, ha van akaraterőm, szeretem, hogy ha eltervezek valamit, azt végigcsinálom
A kérés és az elfogadás a belső stabilitás jele, amely azt üzeni: nem félek attól, hogy alárendelt leszek. Embernél azért nem, mert belül érett vagyok, és nincs szükségem bizonygatásra. Istennél azért nem, mert tudom, hogy valóban alárendelt vagyok – de ez nem veszélyt, hanem a legnagyobb biztonságot jelenti.
Szoktam mondani, hogy a tolerancia elutasítása, negligálása a belső bizonytalanság jele. Az, hogy én elfogadom a másik ember gondolkodását, akár pártszimpátiáját, vallási irányultságát, az nem azt jelenti, hogy bizonytalan vagyok önmagamban, hanem azt, hogy eljutottam magamban végre egy olyan szintre, hogy tudom tisztelni a másságát, és elindulunk a párbeszéd útján. De ezt sajnos még nem mindenki látja. Nagyon könnyű beburkolózni a saját struktúránk védőbástyái mögé.
Anyám és apám is a legjobbat akarta. Azt már lassan sikerül elfogadnom, hogy a rosszat is jó szándékból adták. Ez sokat segít.
Anyád vállalt sorsáért nem kell haragot érezni. Fogadd el a döntéseit, mert ezzel a saját felnőtté válásod felé is nagy lépéseket tehetsz.
A belenyugvás nem feladást jelent. Nem jelent vereséget, csak annak a felismerését, hogy ideje elfogadni a dolgot és továbblépni.
Mert önmagunkat igazolva gyűlőlködünk egymással. Azért, hogy önmagunkat el tudjuk fogadni. Utálkozás idején pedig a gyűlölet az önutálat ellenszere.
A demokrácia alapelve szerint egy idióta ugyanannyit ér, mint egy lángelme. Ezt tehát el kell fogadnunk. De vajon azt is kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy két idióta többet ér, mint egy lángelme?
Amíg tiltakozol, tagadsz, dühös vagy, feszült, addig nincs elfogadás. Amíg nincs elfogadás, addig nincs belső béke. Én viszont tudtam, hogy a belső béke az elfogadás eredménye, és hiszek benne, hogy ez fokozza az immunitást, és megsokszorozza a gyógyulni vágyás vagy a gyógyulás képességét.
Állj fel és légy önmagad! Ne hagyd, hogy mások tegyenek bármivé is: formáld te önmagad! Légy az, aki vagy, és meglásd, előbb-utóbb mindenki elfogad majd, akár bevallja, akár nem!
Van-e értelmetlenebb dolog, mint elfogadni azt, amit nem tudunk?
Megértem és elismerem, hogy másoknak értéket jelent a vallás.
Az, hogy elfogadsz valamit, nem jelenti azt, hogy helyesled is, vagy egyetértesz vele. Hanem azt, hogy tiszteletet és szabadságot kap tőled a világ. Mert ezeket önmagadnak is megadod.
Az elfogadással a gyógyulás energiáit fokozod.
Semmit sem jelent, hogy mások elfogadnak, ha mi nem fogadjuk el saját magunkat.
Minden ember – te is, és én is – arra vágyik, hogy elfogadják úgy, ahogy van, de manapság mindenki arra vár, hogy ezt a másik kezdje.
A teljes elfogadás maga a ténykedő Isten.
