Két bölcsesség, amit gyakran az élet általános szabályainak tekintenek. Mindkettőnél van kiskapu. Az emberek néha nem akarják azt csinálni, ami te. És ami az egyik embernek étvágy, az a másiknak gyomorrontás.
Élet idézetek
Azokat a problémákat, amelyekkel ma szembenézünk, az élet visszapillantó tükrében előbb-utóbb áldásnak látjuk.
Hiszem, hogy minden, amit az életben csinálunk, egy terv része. A terv néha úgy alakul, ahogy kell, néha pedig nem. Ez is a terv része.
Az életet mindig úgy fogtam fel, mint utazást és nem mint nyugvópontot, amelynél megállunk. Minden mozgásban van és maga az élet is szakadatlanul mozog.
Azért a pluszért szeretem az életet, amit kaptam eddig!
Végső élettapasztalatunk percről percre, napról napra alakul ki. Minden egyes cselekedetünk saját történetünket gyarapítja, mind vezet valahova, remélhetőleg valamiféle varázslatos kiteljesedéshez.
Az élet úgy teljes, ha tovább menetelünk akkor is, amikor fáradtak, gyengék és ijedtek vagyunk; s amikor harcostársainkban – a testvéreinkben, a családunkban, a barátainkban, akik végig támogattak minket és velünk küzdöttek, bármilyen homályosnak és őrültnek tűnt is a célunk – igaz szövetségesekre lelünk.
Az élet csak akkor ajándékoz meg minket bölcsességgel és értelemmel, ha herkulesi erővel dolgozunk valami magasabb célért, s a verejtékünkkel – sőt esetenként a könnyeinkkel – fizettünk meg érte.
Az élet nem tréfa. Azzal keményen szembe kell nézni. Az nehéz valóság, és könyörtelen.
Az élet értelme maga az élet. Az élet pedig: világot teremteni és szeretni.
Az ember elfeledte, hogyan kell meghalni, mivel nem tudja, hogy hogyan éljen.
Egyre világosabban látom és tudom, hogyan készített fel az életem minden egyes nagy törése, szenvedése, hogy be tudjam tölteni a célomat. Ha kitértem, el kellett buknom. Miközben sirattam azt, ami elveszett, jött az új. Követhetem az egyes állomásokat és kereszteződéseket. Idáig jutottam a keresésben és megértésben. És ha az életedet átnézted és megértetted – legalábbis azt hiszed – akkor el tudod engedni. A múltat – és a jelent.
Sötét a hely, sötétek a gondolatok.
Nincs zaj, csak a pillanatok,
Amiket úgy élünk meg, mintha vége lenne,
Pedig most kezdődik az élet. De van-e értelme?
Az életben szerintem az a legfontosabb, mikor nő be az ember feje lágya annyira, hogy lássa, mit akar az élettől.
Álljunk meg egy percre, és adjunk hálát, hogy ott van a párunk, a házastársunk mellettünk, és töltsünk minél több időt vele, mert az élet rövid. Bánjunk vele jól, mert egy nap nem lesz ott mellettünk. Én megtanultam: élni és szeretni kell minden nap, úgy, mintha az az utolsó napunk lenne.
A megbocsátás a szeretetteljes és csodákkal teli élet alapja.
Úgy tűnik, hogy olykor egy-egy pillanat minősége nem tükrözi a pillanatot magát – gyakran az adja meg a savát-borsát, hogy mi történt előtte és mi történt utána.
Aki azt mondja, hogy az enyémnél szebb élete volt, az festi magát.
Életünk kétségkívül több pusztán egy születési anyakönyvi kivonatnál, egy sírkőnél, valamint annál a félmillió dollárnyi elfogyasztott terméknél és szolgáltatásnál, ami életünk e két legfőbb mérföldköve közé bezsúfolódik.
Az élet olyan mint a rulett. Soha nem lehetsz biztos a döntéseidben, még ha 80%-ban igazad is van. Csakis idővel bizonyosodik be igazad volt-e.
