Meggyógyítani csak azt az embert lehet, aki maga is meg akar gyógyulni.
Az volt a bajom, hogy nem kaptam szeretetet. Az ember szervezetének nem csak vitaminokra van szüksége, hogy egészséges maradjon, hanem szeretetre is.
Életünk első felében az egészségünket áldozzuk fel a pénz megszerzéséért, a második felében a pénzünket áldozzuk az egészség visszaszerzéséért. És közben megromlik az egészség, és eliramlik az élet.
Kérdezzétek csak meg bármelyik gyakorló orvost, mi is az egészség. Különös, de erre a világon egyetlen orvos sem képes válaszolni! Az egész orvostudomány az egészséggel foglalkozik, de senki sincs, aki meg tudná mondani, valójában mi is az egészség.
A gyógyulás első fázisa az, hogy kiadjuk magunkból azt, ami fáj.
Ha Földünk beteg és szennyezett, az emberek sem lehetnek egészségesek. Ahhoz, hogy magunkat meggyógyítsuk, előbb bolygónkat kell meggyógyítanunk.
Reggelizz egyedül, ebédedet oszd meg felebarátoddal, vacsorádat add oda ellenségednek.
Van egy csomó egészségőrült, aki csak természetes táplálékon él, de nem mozog, és borzalmasan néz ki. Aztán vannak mások, akik mennek, mint a golyó, de csupa szemetet esznek. A mozgás a király. A táplálkozás a királyné. Együtt övék a királyság.
Amire nincs gyógyír, az már gyógyult.
A fiatal orvosok mind egyformák. (…) Rögtön megmérik az ember vérnyomását, és akármi is a baja, felírnak valami gyárilag előállított, újfajta tablettát. Rózsaszínűt, barnát, sárgát. Manapság olyan a gyógyítás, akár a szupermarket: csupa csomagolt micsoda.
Minden orvos, aki pontosan megjósolja, hogy betege mikor hal meg, vagy helyesebben: meddig él, feltétlenül nevetségessé teszi magát. Az emberi életben kiszámíthatatlan tényezők játszanak döntő szerepet. Gyakran a gyengék váratlan ellenálló képességekről tesznek tanúságot, s az erősek letörnek.
Minél többet tudunk arról, mennyi minden romolhat el sejtjeinkben, annál nagyobb csodának tűnik, hogy időnként mégis egészségesek vagyunk.
Azok a mendemondák, miszerint szaporodnak az egészségünket fenyegető veszélyek, egy olyan legendából fakadnak, ami egyidős a világgal, és tömören így foglalható össze: valaha régen jobb volt a világ, mi pedig ma csúnya és nehéz időket élünk.
Ha az emberek tisztában lennének saját szervezetük működésével, és aszerint élnének, az orvosok álló nap golfozhatnának, már amikor épp nem a munkaközvetítőnél állnak sorban.
A betegség az élet sötét oldala, a kínosabbik; a terhesebb állampolgárság. Ugyanis minden ember kettős állampolgársággal születik, egyaránt polgára az egészség és a betegség birodalmának. Bár mindannyian szívesebben használjuk az egészség útlevelét, előbb-utóbb valamennyien rákényszerülünk, hogy ha rövid időre is, de átlépjünk a másik királyság állampolgárának szerepébe.
Az emberek olyannak képzelik a kórházat, amilyen csak a mesében van. Úgy tesznek, mintha kórházba az emberek mind gyógyulni járnának. Pedig van, aki meghalni megy.