Ők azt várják tőled, hogy birka módra állj be a sorba és vezényszóra
táncolj, amíg csak szól a nóta és szavad se legyen a bánásmódra.
De én problémás vagyok, mer` gondolkodom,
nem állíthatsz félre, arról gondoskodom.
Én a szívembe zárok mindenkit, ki megértett,
És hitt bennem, engem már csak ez éltet!
Eddig sem adtam fel a hitem, ezután se fogom,
Akkor sem, ha becsúszik az élettől egy-két pofon.
Senkiként születtem, valakivé váltam,
Életemben mindig csak egy igaz szóra vágytam!
Szellővel szálltam, a grund betonján éltem,
Átkoztam bálványt, csak Isten nevét féltem.
Ha tehetném, az égbe kiáltanék fel,
Hadd vigye el a hangom messze a szél!
Én látom, de mégsem érem fel ésszel,
Csak hamis démonokat kergetnék!
Ez ma még fáj, a pokol vár,
De holnap nevetve mondok imát!
Hogy ez az én sorsom, mert nekem ez jár.
Látod, mindig figyelni kell, hogy mi történik veled,
mert ha minden megbolondul, és nem veszted el a fejed,
akkor irányíthatsz mindent, pedig el sem hitted volna,
mikor visszanézel, hogy így mennyire vitted.
Kicsikét szűk a világ nekem,
Keresem benne még a helyem,
Nem látom tisztán a holnapot,
Lehet, hogy ebbe én ma még belehalok!
Egy fél éve már, hogy kihunyt egy fény.
Csillagként szállt, de emberként élt.
Jó barátom, ha majd öreg leszek,
fehér hajam lesz és lassan megyek.
Mögötted is egyre több lesz az év,
jó barátom, hívsz-e akkor is még?
Gondoljon néha-néha rám,
Szerelmes holdas éjszakán,
S ha egyszer visszatér hozzám,
Nem válunk soha talán.
Jó éjszakát kedvesem,
Búcsúzom magától,
Búcsúzom kedvesem,
A nagy boldogságtól.
Együtt leszünk még, egy hosszú éjszakán,
Vígan átvirrasztjuk, ahogy tettük sok-sok éven át.
Elbúcsúzunk, holnap már távol vagyunk,
Húsz év múlva lehet, hogy találkozunk.
Tudom, többször kéne átölelni téged,
és jobban kéne vigyáznom rád.
S neked többször kéne átölelni engem,
mert az mindig, mindig visszavisz hozzád.
A teám kihűlt, azon gondolkodom,
Miért keltem fel.
A reggeli eső miatt párás az ablakom,
És semmit nem látok,
De ha mégis, akkor minden szürke lenne.
A fotód a falon
Emlékeztet arra, hogy nem olyan rossz,
Nem olyan rossz.
Minden, amit mondasz, igaz, és én tisztellek téged azért, hogy elmondod.
Mondhatod, hogy ez nem egy műremek, de kur*a gyorsan szétrúgom a seggedet.
Tudod, ahogy a kutyák is megérzik a félelmet,
Én is úgy hallom a szívverésedet,
Te csak ugatsz, amíg mi harapunk is.
Csak akkor érzek fájdalmat, amikor szerelmes vagyok.