Túl sok volt a para ami ért ezért nincsen bennem már szimpátia, én Elmegyek én bárhova ha hívnak Mert érezni akarom amit régen De már régen tönkrement Valami bent Valami bent Valaki bennem
Az életem lemeze fordul. (…) Van, ahol reccsen és zörög, van, ahol ugrik, túlpörög, megcsuklik a hang egy karcolásban, s remeg az ív, kihagy a szó, kihagy a szív.
Kiáltoztam a sötétben százszor a neved, Nem jött válasz rá, és nem jött felelet. Kinyújtottam én utánad százszor a kezem, Nem találtam rád, és nem lát a szemem.
Milliószor ébredt bennem újra a remény, Megtalál a szó, és elindulsz felém. Milliószor belenéztem minden arcba én, De te nem voltál, és kihunyt a remény.