Aztán megzendült a hegy, a messzeség, és szétszállt az egész világon a vágy, a Szeretet és a Béke halhatatlan muzsikája.
Az emberek meg vannak róla győződve, hogy a béke nem létezik, hogy ma már csak egy vicc az egész. Valaki megnyer egy szépségversenyt, és az a végén a poén, hogy világbékét akar. Mindenki jót röhög rajta. Senki nem hisz a békében. Szép gondolat. De csak ennyi. Nem több, mint egy kedves kis öreganyó ábrándozása. Értelmetlen. Soha nem valósulhat meg. A pokolban élünk és azt hisszük, ennek így kell lennie. De mi van akkor, ha tévedünk?
Magyarország egy békepárti álláspontot képvisel általában is a világpolitikában: a béke jobb, mint a háború, a boldogságra való törekvés jobb, mint a szenvedés. Ezek nem túl bonyolult összefüggések, de a nemzetközi politikában mintha ezek időnként eltűnnének a horizontról, a látóhatár mintha ezeket az összefüggéseket nem hozná föl.
– Kossuth Rádió “Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában ( 2024. 11. 22.)
A hálaérzet Istentől való nemes indulat, ami kiegyenlíti lelki számadásainkat, s arra szoktat, hogy megbecsüljük egymást, mert egymásra szorulunk folytonosan. Akihez a köszönet meleg szavával, s barátságos tekintetével közeledünk: meghódítottuk azt, mert magunk felé fordítottuk szívét. Hisz’ a hála nyomán a béke jár, a béke pedig a legnagyobb kincs, mert benne rejlik a nyugodt haladás biztosítéka.
Ha háború van, akkor van értelme békéről beszélni, mert a háború mégiscsak most már százezreket foszt meg az életétől, illetve tesz, hoz olyan helyzetbe sérülések és sebesülések formájában, hogy nagyon nehéz lesz utána emberek százezreinek teljes értékű életet élni, nem beszélve a családtagokról, az árván maradt gyerekekről, az özvegyekről, tehát amíg háború van, addig mindig kell, lehet és kell beszélni a békéről. Ha nem beszélünk róla, nem lesz béke. Tehát ha a béke hangja nem elég erős, akkor az a közfelfogás marad uralkodó a politikusok körében, hogy egy ilyen helyzetben csak a háború a megoldás, holott az igazság ennek az ellenkezője.
(2023. 07. 28.)












