Attól nem lesz igazunk, ha bedobjuk hanyagul, hogy Szókratész is a mi nézetünket vallotta.
Vámos Miklós

40 idézet
1950. január 29. -
József Attila-díjas magyar író, forgatókönyvíró, dramaturg, kiadóigazgató és műsorvezető
Talán nemcsak az emlékezet rostáján hullanak át a múlt forgácsai, hanem a valóságból is törli őket az idő.
Üzletben a szerzőt boldoggá teszi saját művei látványa, antikváriumban boldogtalanná. A legfájdalmasabb természetesen az, ha dedikált kötetre bukkanunk. Dedikált kiadvány áruba bocsátása sértésszámba megy.
A halálnak van humorérzéke. Reménykedjünk, hogy a halottnak is van. Csak az életbenmaradottaknak nincs.
A mi országunk híres arról, hogy csak temetni tudjuk nagyjainkat, megérteni nem.
Az idő persze pénz. Ám a könyvekkel töltött órák biztosan aranyat érnek.
Ahány jó könyvet olvastam, annyi életet élhettem a sajátomon kívül. Ilyen alapon az olvasás sokéletűvé teszi az embert, ami szinte már halhatatlanság. További jó hír, hogy ahányan elolvasnak egy regényt, az annyiféle művé válik, hiszen mindenki hozzáteszi a maga emlékeit, egyéniségét, képzeletét.
Ha én hajléktalan volnék, a hideg téli napokat kerületi közkönyvtárakban tölteném.
Vallásosan hiszem, hogy aki olvas, bármit – ismétlem bármit, azt még nem veszítettük el véglegesen.
Peches állat az ember, akkor is elvárják tőle, hogy szeressen, amikor semmi kedve hozzá.
Az indiánok úgy hiszik, a szeretet körbejár. Előbb-utóbb visszakapod. Valaki mástól… […] A szeretet ellentéte is körbejár. Visszakapod. Már vissza is kaptad.
Sok magyar azt hiszi, a Trianon név eredeti jelentése a latin „három nem”, ami a revizionisták jelszavává vált: Nem! Nem! Soha! Ez tévedés, a szerződést a nagyhatalmak vezetői, élükön Clemenceau-val Versailles-ban írták alá, a Le Petit Trianon kastélyban.
Ébred a világ. Zöld illatok suhannak a határokon által, hozván a tavasz ígéretét. Parányi szálak búnak elő a barázdákból. Kifeslenek az ágak végin a szűz rügyek. Zsenge füvek parádéja lepi a mezőket. Dombok oldalán virul a galagonya. A telet általvészelt diófák szarvas koronája még kopár. Az új leveleket fakasztó hajtások vágyakozón kavarják az égi vizeket.
Az ismertség előbb-utóbb megrontja az ember egyéniségét.