Morális félreértés vagy összeütközés morálisan szabad emberek között kizárt. Csak az erkölcsileg nem szabad ember, aki valamely természeti ösztönt vagy valamely általa kötelességből elfogadott parancsot követ, helyezkedik szembe embertársával, mert az nem követi ugyanazt az ösztönt vagy ugyanazt a parancsot. A cselekvés iránti szeretetben élni és a másik akaratát megértve őt élni hagyni, ez a szabad ember alapelve.
Rudolf Steiner
25 idézet
1861. február 27. - 1925. március 30.
osztrák polihisztor, filozófus, a Waldorf-pedagógia atyja, író, dramaturg, tanár, társadalomreformer, a spirituális mozgalom, az antropozófia megalkotója. Okkultista, ezoterikus, aki tisztánlátónak vallotta magát
Rudolf Steiner osztrák filozófus, spirituális tanító és a antropozófia megalapítója, akinek munkássága mélyen befolyásolta a pedagógiát, az orvostudományt és a biodinamikus mezőgazdaságot.
Legismertebb öröksége a Waldorf-iskolarendszer, amely az egész embert – testet, lelket és szellemet – fejleszti. Tanításai az emberi tudat fejlődésére, a szellemi világ megértésére és az élet holisztikus szemléletére összpontosítanak.
Rudolf Steiner idézetei elmélyülnek a szellemi valóság, az emberi lélek fejlődése és az univerzum titkainak feltárásában. Gondolatai arra ösztönöznek, hogy tudatosabban éljünk, figyeljünk a belső világunkra, és keressük az összefüggéseket az ember és a természet között.
Fedezd fel Rudolf Steiner legmélyebb és leginspirálóbb idézeteit, és meríts bölcsességet az emberi tudat és a spirituális világ találkozásából, amely új megvilágításba helyezi az élet nagy kérdéseit!
Ha ismerem a magamhoz és a világhoz való viszonyomat, ezt igazságnak nevezem. És így mindenkinek meglehet a maga igazsága és ez mégis mindig ugyanaz.
Az ember nemcsak azért van a világon, hogy a kész világról képet alkosson; nem, az ember maga is részt vesz a világ létrehozásában.
A puszta megfigyeléssel megközelíthető valóság csak egyik fele a teljes valóságnak; a valóság másik fele az emberi szellem tartalma.
Aki igazat beszél, ténylegesen elősegíti az emberiség fejlődését; aki hazudik, akadályozza azt.
Az értelem felébredése az emberi természetben nem más, mint egy belső Nap felragyogása.
Nem a morális szólamok, nem okos tanítások hatnak a megadott irányban a gyermekre, hanem az, amit a felnőttek, szemei előtt, láthatóan tesznek.
Azoknak az élvezeti cikkeknek, amiket az ember fogyaszt, nagy része szívméreg.
Egyetlen lépést sem szabad tennünk a gondolkodásban anélkül, hogy az iránt, amit kutatunk, át ne volnánk hatva a tisztelet érzésével.
Az ifjú emberben annak a felfogásnak kell élnie, hogy előbb tanuljon és utána ítéljen.
Csak azok a pillanatok a megismerés pillanatai, amikor minden ítélkezés és kritika elhallgat bennünk.
Az olyan gyermek, aki füvet vágott a sarlóval, a kaszával, aki barázdákat húzott egy kicsi ekével, más emberré lesz, mint az olyan gyermek, aki nem tett ilyet.
Minden fájdalom elfojtott tevékenység. Minden elfojtott tevékenység a kozmoszban fájdalomhoz vezet, s mivel a kozmoszban a tevékenység gyakran el van fojtva, a fájdalom egyfajta szükségszerűség a kozmoszban.
A diák örökös kikérdezése magától értetődő dolgokról pusztán azért, hogy szemléltető oktatást műveljünk, azt jelenti: az egész tanítás felett az unalom szféráját terjesztem ki, amelynek valójában nem szabad jelen lennie.
Karmáról csak akkor beszélhetünk, ha a hatás, mely a lényre visszaüt, a viszszaütéskor ugyanazt a lényt találja, vagy a lény legalább bizonyos fokig ugyanaz maradt.
Ha a karmát általánosságban mint okozati törvényt akarjuk felfogni, akkor azzal a fogalommal hozzuk összefüggésbe, amit a világban egyébként az ok és okozat törvényének, a kauzalitás törvényének, vagy az ok és visszahatás törvényének nevezünk.
Ne vess el semmit, amíg nem értetted meg, ne fogadj el semmit, amíg nem értetted meg.
Semmi sem ápolja jobban a lelki élet egészségét, mint az igazi gondolkodás.