Amink van, az a szerelem. De a szerelemnek gyümölcsöt kell teremnie, különben elvész.
John Updike
1932. március 18. - 2009. január 27.
amerikai író, költő, műkritikus
Csak az igaz, ami mérhető, és a mérésből levonható. A többi az az énünknek nevezett, múló álom.
Valamennyi növény közt a paradicsom látszik a legemberibbnek, lelkes és sérülékeny és könnyen rohad.
Ha az ember állandóan diákok között van, az szükségtelenül öreggé teszi.
A szeretet és a gyűlölet egyaránt tudásra vágyik.
Az emlékezet foltos, mintha a filmet nem belemártották volna az előhívóba, csak ráspriccelték volna.
Csak a luxus enged meg romboló gondolatokat. A luxus és a jóvátehetetlen szegénység.
Olybá tűnik, hogy az evolúció a rövidlátó nőket favorizálja; a férfiakat elbűvöli az a látómező, ami a fazékra, a tűre és a közvetlen férfiszükségletekre fókuszál.
Mindegyikünk, minden férfi és nő egy ajtó, ami mögött egy Óz rejtőzik, egy másik univerzum smaragdzöld erdőkkel és rubintvörös fogadószobákkal.
Egy szerethető embert bárki tud szeretni. A történész számára az a kihívás, hogy a nem szerethetőt szeresse.
Az eső kegyelem, az ég földre ereszkedése, eső nélkül nem lenne élet.
Az álmok valóra is válhatnak, különben a természet nem ösztönözne bennünket arra, hogy álmodjunk.
Bármilyen aktivitás kreatívvá válik, amint az, aki csinálja, törődni fog azzal, hogy jól vagy jobban csinálja.