Az egyik azért ragaszkodik egy véleményhez, mert nagyra van vele, hogy önmagától jött rá, a másik azért, mert vesződséggel tanulta meg és büszke, hogy föl tudta érni ésszel. Tehát mind a ketten hiúságból.
Az első vélemény, amely eszünkbe jut, mikor hirtelen megkérdeznek valamiről, rendszerint nem a saját véleményünk, hanem a szokásos vélemény, kasztunkhoz, állásunkhoz, eredetünkhöz tartozó; az önálló vélemények ritkán úszkálnak a felületen.
Azért szeretünk a szabad természetben lenni, mert ennek nincs rólunk véleménye.
Barátok között a bizalom hiánya olyan hiba, amely jóvátehetetlen lesz, ha szóvá teszik.
Bízni az érzéseinkben azt jelenti, hogy jobban hallgatunk a nagyapánkra és a nagyanyánkra, meg az ő nagyszüleikre, mint a bennünk lakó istenekre: az eszünkre és a tapasztalatunkra.
Ez az asszony szép és okos: de mennyivel okosabbá vált volna, ha nem lenne szép!
A férfi boldogsága: „Én akarok!”, a nő boldogsága: „Ő akar.”
Éppen ilyen magányos embereknek van szüksége szeretetre, társakra, akik előtt egyszerűek és nyíltak lehetnek, mint önmaguk előtt, akiknek jelenlétében feloldódik a görcsös hallgatás és megszűnik a színlelés kényszere is.
De az légyen becsületetek, hogy mindig jobban szeressetek, mint a hogy titeket szeretnek és sohse legyetek másodikok.
A meggyőződések veszélyesebb ellenségei az igazságnak, mint a hazugságok.
A „hit” azt jelenti, hogy nem akarjuk tudni, mi az igaz.
Ha életünknek megvan a „miértje”, akkor majdnem minden „hogyanját” el tudjuk viselni.
