Az ember magának kovácsolja a szerencséjét felkészüléssel és jó stratégiával.
A ráhibázás sosem csupán szerencse. Mindig van benne egy kis tehetség is.
Csak a nagyon szegények és a nagyon gazdagok hisznek a szerencsében. Mindkét csoport tudja, hogy ennél több már biztosan nem jár neki.
Amig élünk, reméljünk! Ha a szerencse lováról leestél, ne maradj fekve az árokban!
Várakozni a szerencsére olyan, mint várakozni a halálra.
Mint valami a túlvilágról boldogan visszaszökő anyai kényeztetés – olyan a szerencse. De nem lehet az: ha az volna, sokkal többnek jutna.
A szerencse mindig kemény munka gyümölcse.
A vakszerencse csak egy szóba sűrített előítélet. A kocka fordulása is benne lehet a sors könyvében, írva, előre.
Akik nem játszanak, gyakran siránkoznak, hogy a szerencse elmegy mellettük. Nem hajlandóak meglátni, hogy szerencséjüket részben ők teremtik meg.
– A szerencse, úgy mondják, forgandó (…).
– Talán. Mindenesetre hasztalan hadakozni ellene.
Bármilyen szerencsésen jönnek a lapjaid, előbb-utóbb lesz egy olyan játszma, amikor a szerencse a másikat segíti.
Az élet játék, és csak szerencse kell hozzá.
Az esély nem szabályokon és elveken múlik, szerencsén. Akinek szerencséje van, az nyer.
Ne alkudozzunk a sorssal, amikor kedvező alkalmat kínál nekünk.
Akkor kell felugrani a szerencse vonatára, amikor éppen elrohan melletted, mindegy, hogy merre visz, mert egy elhibázott, elhabozott ugrás, és egész életeden át hiába vársz másik vonatra.
A szerencse fából vaskarika. Nesze minden, fogd meg jól. Kizárt lehetőségek teljesülése. Ha valaki minden valószínűtlen kedvező fordulatra logikai bizonyossággal számíthat, az a szerencsés ember. Egyáltalán: aki számíthat. Mert ha a balszerencsés ember azt mondja, hogy kétszer kettő az négy, mire odanéz, látja, hogy kétszer hárommal volt dolga, és időközben az is hat lett.
Jobb ésszerű cselekvésben szerencsétlennek, mint értelmetlenben szerencsésnek lenni.