693 idézet
A csúcson, a legkeményebb napokon, negyvenezer fontnyi (bő tizennyolc tonnányi) súlyt mozgattam meg edzésenként. Ez nagyjából egy megrakott teherautó tömege. A legtöbben nem akartak ennyit dolgozni. Túl fájdalmasnak találták, én viszont annál inkább élveztem. Vágytam a fájdalomra, de annyira, hogy az első ausztriai edzőm őrültnek tartott. Talán nem ok nélkül.
Motivációs idézetek edzéshez, Sport idézetek, Testépítés idézetek
A pókerasztalnál más szabályok érvényesek, mint az életben. Ott az agresszió egy jó játékstílusra, bátorságra utal, ahogyan blöffölni is ér, sőt szükséges is a kártyában.
A német Formula–1-es bajnok, Sebastian Vettel a világbajnokság minden futamában már az időmérő előtt ott ül az autóban, és behunyt szemmel elképzel minden kanyart, minden váltást, minden gyorsítást és fékezést. Manapság szinte valamennyi Formula–1-es pilóta képes rá, hogy becsukott szemmel és maga elé tartott kézzel – mintha a kormányt markolná – mentálisan végigvezessen bármelyik versenypályán.
Nem én vagyok a legkönnyebb ellenfél a többiek számára, hogy úgy mondjam…
Láttam, hogy a többiek elmennek moziba, én meg addig elmentem edzésre. Elmentek bulizni, én megint mentem edzésre. Jött a szilveszter éjszaka, lefeküdhettek hajnali négykor, elsején kialudhatták magukat. Nekem meg 7 óra 50 perckor jött a buszom, fölültem rá és elmentem edzésre. Ezt látva voltak néha nehéz időszakok, ahol úgy gondoltam, miért is nem csinálhatom azt, amit ők. De úgy voltam vele, nekem nem ez volt megírva.
Teljes erőbedobással kell versenyezned, másképp nincs értelme.
Szerintem az egyik legnagyszerűbb dolog a sportban, hogy mindenkiről igen rövid idő alatt kiderül, mire képes nyomás alatt: összeroppan vagy túltesz saját magán.
Egy rongylabdát kergető fiúból igazi labdával, profi pályákon játszó futballistává lettem olyan csapatokban, amelyek történelmet írtak.
Ha az egyensúly nem kap szerepet az edzésmunkában, szerintem az nem előnyös. Mindennap jógázom. Tökéletesítem a kézenállásomat.
Mivel ez engem végtelenül lenyűgöz, mindenféle mozgásformát tanulmányozok. Az állatokért a kecsességük és a szépségük miatt rajongok. A mozgást mint teljes egészet élvezem. De érdekel mindenki, aki és ami mozog: magamban elemezni szoktam az utcán sétáló embereket, hogy lássam, miként közlekednek. Úgy érzem, rengeteget elárul egy emberről, hogyan tartja magát, miként jár, ezért aztán én igyekszem energiatakarékosan és célirányosan mozogni.
Soha nem aggódtam a képességeim miatt, mert sok munkát fektettem az edzésekbe. Tehát ha odateszed magad, akkor mitől félsz? Tudod, hogy mire vagy képes, és mire nem.
Szerintem a sportoló és a házasság rossz kombináció.
Az emberek azt hiszik, csak úgy simán megszerzem azt a rohadt labdát, mert nem néznek jobban a dolgok mögé. A lepattanózás nem agysebészet, de jóval többről szól, mint hogy magasabbra kell ugrani a melletted álló srácnál. A legtöbb munkát már az ugrás előtt el kell végezni.
Az, hogy a jelenlegi kormány elsősorban labdarúgó-centrikus, ezt a sportban nagyon nehezen emésztik meg. Ugyanakkor el kell ismernünk, hogy a jó labdarúgás hihetetlen tömegeket vonzhat. Nemcsak a lelátókra, hanem a sportpályákra is.
Első látogatásomra a testépítő stúdióban most is nagyon jól emlékszem. Azelőtt még sohasem láttam súlyemelőket. Amikor beléptünk a terembe, egy új világ nyílt meg előttem. A látvány lenyűgözött. Hatalmas, nyers fickókat láttam, csillogott rajtuk az izzadság, a karjuk feszült, mint megannyi Herkulesnek. Körüljártam őket és bámultam az izmaikat (amelyeknek a nevéről természetesen fogalmam sem volt), izmokat, amilyeneket még sohasem láttam. Ekkor dőlt el a sorsom. Tudtam, hogy pontosan azt találtam meg, amit kerestem, úgy éreztem, mintha egy ingadozó kötélhíd után ismét szilárd talaj került volna a lábam alá. A bodybuilding lett a pályám, az életem.
A tenisszel kapcsolatos egyik szokatlan jellemző az, hogy még a legnagyobb tornákon is az ellenfeleddel közös öltözőbe helyeznek.
A tenisz nagymértékben attól függ, hogyan érzed magad a meccs napján.
A vereség mindig fáj, de sokkal inkább akkor, ha volt esélyed, de eljátszottad.
A Forma-1-es versenyzők istenek voltak a szememben, kiskoromban. Az ember felnéz a hőseire és az álma az, hogy egyszer versenyezzen a Forma-1-ben, de nem hiszi el, hogy ez valaha megtörténhet.
