Egy versenynek általában csak egy nyertese van, ahhoz pedig, hogy nyerjünk, mindenki mást le kell győzni. Kivétel nélkül.
Annyi, de annyi érdeme lehet egy versenyzőnek! Kiváló sportteljesítmény, nagyszerű logika, páratlan észjárás, különleges érdeklődési kör.
Legyen szó meccsről vagy edzésről, én nyerni akarok.
Nincs tökéletes kosárlabdázó, és nem gondolom, hogy csak egy legnagyobb játékos van.
Mindig azt szerettem volna, hogy a csapat sikereket érjen el, de én akartam lenni a legfőbb oka ennek.
A projektünk a Citynél többről szól, mint győzelemről. A saját filozófiánkkal szeretnénk sikeresek lenni. Ezért kelünk fel minden reggel, ezért végzünk ennyire alapos munkát, ezért hozzuk ki magunkból a maximumot.
14 évesen hoztam egy olyan döntést, amely örökre megváltoztatta az életem. Megadatott a lehetőség, hogy a Genk fociakadémiáján fejlődjek, ezért fogtam magam, és Belgium egyik részéről a másikra vándoroltam. Az otthonunktól kétórányira volt az edzőközpont, de leszögeztem a szüleimnek, hogy menni akarok.
Saját jószántamból talán sosem tanultam volna meg bokszolni. Irtózom attól, hogy bárkit is megüssek, így a fiaimat se fegyelmeztem soha. De végül is nagyon megszerettem, mert rájöttem: tisztességes, szép játék az ökölvívás. Csak kisstílű, primitív sportolók csinálják durván, az igazi nagy játékosok nem megölni akarják az ellenfelet.
Negyedéves, végzős voltam a középiskolában, amikor anyám azt mondta, hogy szeretné, ha elindulnék a Golden Gloves-on (Állami amatőr ökölvívó bajnokság). A testvérem Kansas Cityben ekkor már megnyerte a Golden Gloves-t. Sok bokszoló volt már a családunkban, ezért rögtön tudtam, hogy most jött el az én időm.
Az úszás egy csodálatos sport. De bárhová is jutnak, bármit is érnek el, sose felejtsék el azt, hogy honnan indultak.
– üzente azoknak a fiataloknak, akik úszónak készülnek
Bennem nincs meg az a tudat, hogy ötszörös olimpiai bajnok vagyok. Elértem, amit elértem, tök jó dolog, hogy valaha valamiben a legjobb voltam a világon, de ez már múlt idő, nincs benne folyamatosan a fejemben.
Előbb voltam olimpiai bajnok, mint ahogy olimpiai bajnok szerettem volna lenni.
A montreali pálya mondhatni hagyományosan a Flúgos Futamok színhelye, különösen esős időben, ami nem ritka errefelé. Utalhatnék például a világbajnokok falára, arra a célegyenes közepe táján lévő sikánra, amely után legalább hat ment közülük falnak, de úgy, hogy volt olyan vasárnap, 1999-ben, amikor egyetlen verseny keretében Damon Hill, Michael Schumacher is megdöngették ezt a falat, amely egyébként ekkor kapta a nevét is, amely a Forma-1 történetének legismertebb fala. Amelynek „utólag” maga Sebastian Vettel is „bemutatkozott már.
Szomorú, hogy a szurkolók lesüllyedtek a labdarúgás színvonalára.
Az iskolában télen főleg rögbiztek a diákok, amit én azonnal kizártam. Nem vagyok az a rögbi-alkat! Ráadásul elég sérülésveszélyes sport, és nem akartam veszélybe sodorni a versenyzői karrieremet, főleg úgy, hogy már voltak szponzoraim. Krikettezni viszont beálltam! Egy mérkőzésen játszottam a legjobbak között. A hatodikosoknak vizsgáik voltak, én pedig bekerültem a keretbe. Ott van a nevem. Ez volt a 15 perc hírnevem krikettben!
2020-ban olyan jól sikerült a Forma-3-as szezonom, hogy attól kezdve a tanulás a háttérbe szorult. Az utolsó évben az óráim nagyjából harmadán voltam csak ott úgy, hogy ott laktam a suliban. Szerencsére ez nem okozott problémát, mert több sportoló is tanult ott, főleg rögbi- és krikettjátékosok. Az iskola mindenkit támogatott, amíg az érettségin hoztuk az elvárt szintet.
A szüleim mindig engedtek versenyezni, azzal feltétellel, hogy a jegyeim nem romolhattak. Ezt főleg akkor kérték rajtam számon, amikor még Ausztráliában indultam futamokon. Akkor még nem lehetett tudni, van-e jövőm a motorsportban. Keveseknek adatik meg, hogy ebből élnek meg.
