Nagy utat tettem meg a kis linktől, aki mindig a zsákokat ütötte az anyja és az apja kocsmája alatt, és az évek során eljutott a legnagyobb meccshez, ahová brit bokszoló elért.
– mondta a Floyd Mayweather elleni mérkőzéséről
Úgy érzem, bebizonyítottam már a világnak, hogy a valaha volt legjobb sportolók egyike, különleges vagyok. Másképp csinálom a dolgokat, mint mások, és nem hiszem, hogy lesz valaha még egy olyan, mint én.
Nem szabnék határt annak, hogy milyen gyorsan tudok futni. Amikor 9,6-ot futottam, az emberek elkezdtek 9,5-ös időről beszélni. Most futottam 9,5-öt, tehát az emberek 9,4-ről beszélnek. Fogadok, hogy ha megfutom a 9,4-et, akkor majd a 9,3-ról kezdenek el beszélni.
A Forma-1 olyan sport, ahol a csapattársad egyben a legnagyobb ellenfeled is. Együtt dolgoztok, hogy megnyerjétek a konstruktőri világbajnokságot, de egymás ellen versenyeztek a világbajnoki címért.
Soha nem múló szenvedély és kötelesség a sportolás. Kötelesség a testednek, immunrendszerednek, igényességednek, lelkednek. Csak hazánkban több százezer embernek lett megcsorbítva a fizikai műveltséghez, egészséghez való joga. Számomra és számukra ez elfogadhatatlan.
Csak mostanában, mióta rendszeresen sportolok, látom, milyen tragikus, ha valaki nem így él. Hány évet fecséreltem el úgy, hogy nem adtam meg a testemnek azokat az endorfinokat…
A sport nem arról szól, hogy soványak legyünk, vagy úgy pattogjunk, mint egy gumilabda. Még csak nem is arról, hogy kimagaslóan jók legyünk a választott sportágban, hanem sok más, jóval fontosabb dologról – a fizikai és a mentális egészségről, a sikerélményről, a szocializálódásról, a stresszcsökkentésről.
Ha a technika elsajátítása közben a közérzetéről kérdezem a futómat, és ő kijelenti, hogy „nagyszerűen” érzi magát, akkor tudom, hogy baj van. Mert ez azt jelzi, hogy minden maradt a régiben. A változásnak ugyanis kellemetlennek kell lennie. Ekkor már nem tudja elég rosszul csinálni ahhoz, hogy továbbra is kényelmesnek érezze a futást, de még igazán jól, helyes technikával sem megy neki. Mert nemcsak a képességei alakulnak át, hanem a szövetei is; a futó azokat az izmait dolgoztatja, amelyek hosszú évek óta aludtak.
A futás magányos sport – mondják gyakran. Ebben van némi igazság: magunk edzünk, magunk versenyzünk – ritka a csapatverseny.
A futók a legszelídebb és legjózanabb őrültek.
Némelykor nehéz elindulni futni, számos érv marasztalhat a lakásban, de mindig nagy öröm hazatérni a futásból, megállapítva, milyen jó, hogy a mai futást sem hagytam ki.
Sosem volt gondom az edzésekkel, mert imádok futni, de mikor kiderült, hogy mehetek a ‘Badwater’re akkor dupla energiával vetettem bele magam a tréningekbe. „Nagy dolgokért könnyebb küzdeni. #badwater” – írtam egy február este bejegyzést az oldalamra, az aznapi kilencven perc futás, kilencven perc erősítés, százhúsz perc jóga után.
A futás nagylelkű sport. Mindenkit megajándékoz, aki alázattal áll hozzá.
A futás, intenzív séta igen gyakori sportolási módok napjainkban, melyeknek jótékony hatása gerincbetegségek esetén a testsúlycsökkenésben keresendő. A testsúly csökkenése tehermentesíti a gerincet (főleg, ha a hasi elhízás csökken), így csökkenhetnek a gerincfájdalmak is. A hosszas ülőmunkát végzők esetében a test teljes átmozgatása, napi 30-40 perc futás/séta ellene dolgozhat az ülőmunkából származó, gerincet érő negatív hatásoknak. Mind a futás, mind a séta puha (pl. fű) vagy speciális felületen (pl. futópálya) javasolt, mely a végtagi ízületek mellett a gerinc ízületeit is kíméli.
Aki a szellemet meg akarja őrizni, annak a testet is ápolnia kell, amelyhez az kötődik.
Én még megtapasztalhattam a V10-es motorok érzését és hangját. Ennek is részének kell lennie a Forma-1 életérzésének. Akkoriban nem csak azért ment ki az ember a pályára, hogy megnézze, ki fog nyerni. Ezt az egész atmoszférát be akarta lélegezni.
Néha elmerengek az olyan történéseken, mint Monaco megnyerése, és azon gondolkodom, valóban megtörtént-e. Mindig is szerettem versenyezni, de sosem hittem, hogy eljutok az F1-ig és ilyen karrierem lesz. Lépésről lépésre kell haladni. Ha túl messzire tekintesz előre, akkor minden rémisztőbben hat.
Ha túl módszeres és túl félénk vagy, sosem fogsz nyerni. Az viszont okos dolog, ha helyesen számolod ki, hogy hol és mikor kell túlzásba esni. Tudnod kell, mikor kell a határokat feszegetni, és mikor kell visszább venned.
Gyerekkorom óta sportolok, atletizáltam, aztán kyokushin karatéztam, shotokan karatéztam, és végül 13-14 éves koromban jött ez a testépítő láz. Ez úgy jött létre, hogy engem mindig is vonzottak az erős és izmos emberek, és a tévében láttam ugye Sylvester Stallonét, Arnold Schwarzeneggert, hogy ők milyen izmosak, de én azt hittem, hogy ők így születtek. És egyszer csak egy balatoni nyaraláson a szüleimmel megláttam egy testépítő magazint, a Flex magazint, és akkor ott volt Arnold meg Franco Columbu, és apukámtól kisírtam, hogy vegye meg nekem ezt az újságot. Megvette, és akkor ledöbbentem, hogy „hoppá”, ők csinálták úgymond magukat, és ez elérhető cél mindenki számára – gondoltam én. És akkor az egész nyaralás azzal telt, hogy ezt az újságot kiolvastam olyan 528-szor, és ott kezdődött el, hogy én testépítő legyek, erőemelő legyek. Az, hogy profi testépítő, erőemelő legyek az már az első pillanatban eldőlt, az első edzésen, ugyanis nekem csak ez tetszett, a szélsőséges nagy izomtömeg, meg a szélsőséges nagy erő. Már akkor éreztem, 60 kilósan, hogy nekem nem lesz elég az átlagos fizikum, én profi testépítő akarok lenni, illetve erőemelő, és egyből így kezdtem el az edzéseket, maximális lelkesedéssel és intenzitással, hogy nekem csak egy cél lehet, az, hogy nagyon nagyon jó legyek a sportágamban. De akkor még nem gondoltam, hogy ennyire jó leszek, csak volt egy bizonyos elképzelésem, hogy magyar bajnoknak lenni, akkor kinyomni fekve a 180 kilogrammot, leguggolni a 200 kilogrammal. Ezek tűntek reálisan elérhető célnak, de aztán ahogy teltek az évek meg a hónapok, úgy egyre tágult a periféria és elképzelhetőnek tűntek az egyre nagyobb és nagyobb eredmények.
Túl vagyunk a lábedzésen. Hányingerünk van, szarul érezzük magunkat…gusztustalanul szarul, és ez tök jó! És most iszunk fehérjét, ha nem hányjuk ki.
