A halál annyira végleges, míg az élet tele van lehetőségekkel.
Az ember az egyetlen faj, amely nem hajlandó vállalni a tettei következményeit.
Időnként akkor leszel győztes, hogy ha nem harcolsz. Ha simán csak elsétálsz.
Erről szól az élet, hogy minden egyes reggel előtted a döntés. Mindent megváltoztathatsz.
Bármi, amit megálmodunk, megalkotható, és bárki, aki mást állít, bolond.
Aki egyszer igazságtalanul cselekedett, nagyon igyekszik, hogy többé ne legyen senkivel igazságtalan. Egészen addig, amíg ha akar, sem tud már egyetlenegy embernek sem ártani. Ha egyszer igazságtalan voltál, a legnehezebb újra megbékélni önmagaddal.
Az igazságtalanság, ami ért, téged is igazságtalanná tett. De te nem tudod nem szeretni ezt a nőt, még hogyha el is árult. Tönkre akarod tenni azt, aki tönkretett, de félő, hogy amikor ezt eléred, téged sokkal jobban megvisel majd ez a fájdalmas siker.
Amikor egy barátság olyan mélyre nyúlik, hogy már nem is barátnak, hanem egynek érezzük magunkat a másikkal, akkor azt a köteléket nagyon nehéz elszakítani. Így amikor rajtunk múlik, melyik társunkat áldozzuk fel egy másikért, kit mentsünk meg annak kárára, azt nem könnyű eldönteni.
Nem mi határozzuk meg azt, hogy mennyire vagyunk emberségesek, az emberség határoz meg minket. Ha emberségesek vagyunk, azt mondják: soha ne légy kegyetlen, ne tégy hamis vallomást, ne hagyd cserben és ne áruld el a szeretteidet.
A száműzetés nem egy új élet, hanem a lét teljes kirekesztése. A száműzetés az, amikor nem közeledhetsz, nem érinthetsz, amikor többé nem léphetsz be saját életedbe.
Az elszigeteltség elsorvasztja az agyat, és kétségbeesést szül.
Ki emlékszik a fájdalomra azután, hogy elmúlt? Mindössze árnyékot hagy maga után. Még csak nem is az elmében. A húsban. A fájdalom megjelöl, de túl mélyen, hogy láthassuk. Megfeledkezünk róla.
Sok mindenre képesek vagyunk, ha úgy hozza a szükség.
Néhány titok jobb, ha eltemetve marad.
A család nem csupán pátyolgat, nem teljesíti minden óhajod, ők, akik küzdenek érted, ők, akikért küzdesz.