Ne a tömeget kövesd! Oda menj, ahol nincs senki!
Az élet egyik legérdekesebb furcsasága, hogy nem az iskolai oktatás, és nem is az elme csillogása az egyéni siker legőbb oka, hanem a félelem hiánya.
Azt szoktam tanácsolni az embereknek, hogy álljanak készen, mert a bukás is nehéz, de a siker sokkal rosszabb tud lenni.
A sikeres emberi teljesítmények örök törvényei a szegények és szerények számára éppúgy hozzáférhetők, mint ammennyire nyitva állnak a gazdagok és büszkék előtt.
Sokan azt hiszik, hogy ha sikeres leszel, akkor hirtelen jön egy üzenet is, amiben az áll: innentől fogva egész életedben teljesen elégedett és boldog leszel. De ez nem így megy. Számomra pont olyan az élet most is, mint korábban mindig, annyi az eltérés, hogy közben a Linkin Park tagja vagyok. De a fejemben ugyanaz zajlik, mint előtte. És ha nem foglalkozom ezzel külön, az életem összeomlik. Épp ez az állapot inspirálja a dalaimat: a beszélgetések az életről barátként, férjként, apaként, üzleti partnerekként, meg a múlt eseményei.
A sikeresség legegyszerűbb receptje, ha azt az energiát, amellyel a kudarcaidat magyaráznád, a megoldás keresésére fordítod. Örülj, hogy egy olyan országban nőhettél fel, amely rákényszerített a találékonyságra, mert így a világon bárhol könnyen feltalálhatod magad.
Már sokan akarták, hogy ne legyek az, aki vagyok. Annyian, hogy talán össze sem tudnám számolni. Pont ezért éri meg haladni előre. Hiszen ha sokan akarnak visszahúzni, akkor ott valaminek lennie kell. Valami vár, mert ennyi akadály mögött csak szuper dolgok lehetnek.
A siker önmagát gerjeszti, és folyamatosan nő a mértéke. Vagyis akinek egyszer sikerült, annak újra sikerülni fog. És újra. És újra.
A siker kollektív mérőszám, amely azt mutatja meg, hogy az emberek hogyan reagálnak a teljesítményünkre.
Soha nem elég annyit nyújtani, amennyit a közönség elvár. Sikert annyival is el lehet érni, csak éppen nem biztos, hogy legközelebb is kíváncsiak lesznek az emberek. Ezért kell a többi.
Hit, helyes módszer, állhatatos cselekvés – ezek a siker fő pillérei. Nincs megírva sehol a Sors könyvében, hogy bárki is lenne, aki ne válhatna e pillérek sikeres „építőmesterévé”.
Tűnjék bármennyire is hihetetlennek, a sikerhez vezető út legnehezebb lépése éppen az, hogy képesek legyünk mély meggyőződéssel hinni, hogy nem nehéz sikeresnek lenni.
Akik életükben mindig sikertelenek voltak, úgy tekintenek a sikerre, mint valami hihetetlenül bonyolult bűvészmutatványra, amit csak néhány kiválasztott képes megcsinálni. Ez azonban nincs így. Ha betekintünk a színfalak mögé, látjuk, hogy a „mutatvány” egyáltalán nem bonyolult, és megfelelő technikák alkalmazása mellett a siker mindenki számára elérhető.
Siker az, ha viszonylag kiegyensúlyozottan tudok élni, ha kibírom önmagamat, nem leszek magamtól depressziós, a családom sem lesz tőlem, és én sem a családomtól. Ezek valódi sikerek az életben.
A sikeres és sikertelenek közötti különbség nem a fizikai erőben, nem is a képzettségben van, hanem abban, mire tartják magukat képesnek.
Azt mondják, a siker és a kudarc között alapvetően az a különbség, hogy amikor önmagunkhoz beszélünk, azt mondjuk, „képes vagyok rá”, vagy azt, hogy „nem vagyok képes rá”.